Néhány hónappal ezelőttig nagyon kevesen hallottak a Zika vírusról, pedig egyre komolyabb fenyegetést jelent a világ több országában. Két éve fedeztek fel először megbetegedéseket Dél-Amerikában, de az igazi, járványszerű terjedése csak mostanában kezdődött. A helyzet komolyságát jelzi, hogy néhány dél-amerikai országban már a kormányok is azt javasolják a nőknek, hogy ne legyenek terhesek, a többi ország pedig nem javasolja a terhes nőknek, hogy ezekbe az országokba utazzanak.
A Zika vírust 1947-ben azonosították, nevét a felfedezés helyéről, az ugandai Zika erdőről kapta. Hosszú évtizedekig nem volt számottevő kapcsolata az emberekkel. Azóta már sokat megtudtak a kutatók a vírusról. Szúnyogok terjesztik, emberre a csípéssel terjedhet át. A láz és a fájdalom néhány nap múlva jelentkezik. Gyakran összetévesztik a Dengue-lázzal, mert terjedése és a tüneteik is hasonlóak.
A Zika lefolyása azonban enyhébb, csak a fertőzöttek ötödénél alakulnak ki tünetek és ők is egy hét múlva tünetmentessé válnak. Nincs specifikus gyógyszer sem a vírusra, akik megkapják általában aszpirint kapnak, sok vizet isznak és sokat pihennek. Emiatt nem is gondolták veszélyesnek, egészen mostanáig.
A kutatók azonban nemréiben egy új, aggasztó mellékhatását figyelték meg a vírusnak. Brazíliában azt figyelték meg, hogy azokon a területeken, ahol járványosan terjed a Zika vírus, jellemzőbb a mikrokefália, vagyis hogy az újszülöttek rendellenesen kicsi fejjel és fejletlen aggyal születnek. A mikrokefália eléggé ritka jelenség, de a Zika vírussal fertőzött területeken a sokszorosára nőtt a megjelenése. Az egy évvel ezelőtti százötvenről háromezerre nőtt az ilyen születések száma Brazíliában.
Eddig 14 északi féltekén lévő országban találtak Zika vírust. Néhány elszigetelt esetet még az Egyesült Államokban is találtak, de itt olyanokról van szó, akik korábban Dél-Amerikában jártak. A University of Texas orvosudományi karának igazgatója szerint a vírus valószínűleg megjelenik Floridában és Texasban is tavasszal.
A veszély miatt azonban szinte biztosan csökkenni fog a karibi térségbe és a dél-amerikai országokba irányuló turizmus. A hatóságok azt tanácsolják a mégis odautazó turistáknak, hogy a csípések elkerülése miatt viseljenek hosszú ruhát. A hajózási társaságok (ebben a térségben népszerűek a nagy óceánjárós körutak) prospektusokat adnak ki, hogyan kerülhetik el vendégeik a szúnyogcsípéseket.
A kutatók még mindig nem tudják, hogyan okozhatja a Zika a betegséget. A kapcsolat azonban olyan szintű pánikot okozott, hogy a brazil egészségügyi hatóságok azt javasolják az ország északkeleti területén élőknek védekezésként, hogy egyszerűen ne essenek teherbe. Ugyanezt javasolja a dominikai egészségügyi miniszer is saját országában a nőknek.
A terhes nőknél főleg az első trimeszterben lehet veszélyes a vírus. Gyakori a vetélés, a megszületett csecsemők egy része pedig nem sokáig marad életben. Ugyanakkor csak közvetett bizonyítékok vannak a kapcsolatra. Közvetlen bizonyítékot még nem találtak. A kutatók egyes magzatokból és élve született, kisfejű csecsemőkből vett mintákon azonosították a Zikát, más mintákon azonban nem találták a vírust. Kisfejűséget más betegségek is okozhatnak, de a mostani ugrásszerű növekedést egyértelműen a Zikával hozzák kapcsolatba.
Először is azért, mert a mostani járvány messze a legnagyobb a vírus felfedezése óta. Korábban csak egy-egy esetről lehetett hallani, a 2007-2013 közötti években pedig kisebb, néhány ezer lakosú szigeteken tört ki járvány. Egyszerűen nem lehetett kapcsolatot találni a két jelenség között. Másrészt laboratóriumban vizsgálni egy vírust teljesen más, mint látni hatását a való világban. Kutatóknak soha nem jutna eszébe, hogy kíváncsiságból vírussal fertőzzenek meg terhes nőket, így nem is vizsgálhatják a mellékhatásokat.
Járványügyi szakértők szerint eddig Brazíliában másfélmillióan fertőződhettek meg. A mikrokefáliával októberben hozták kapcsolatba a betegséget, amikor az északi Pernambuco tartomány orvosai jelentették, hogy szokatlanul magas lett a rendellenes születések száma.
A másfélmillió fertőzött és a nagyon sok eset miatt a kutatók rájöttek, hogy a vírus sokkal veszélyesebb, mint eddig hitték. A Zika például Guillain-Barre szindrómát is okozhat, amely egy nagyon ritka, autoimmun, a perifériás idegeket érintő gyulladásos betegség. Jellegzetes tünetei a végtagokban kezdődő, majd fokozatosan a test felé terjedő zsibbadás.
A szúnyogok terjesztette vírusok és az ebből adódó járványok gyakoribbá válása a globalizációnak és a globális felmelegedésnek is köszönhető. Az emberek is könnyebben utaznak világszerte, és ugyanez igaz a vírusokra is. Arról még folyik a vita, hogyan juthatott el a Zika Brazíliába, de a szakemberek szerint repülőgépen megbújó szúnyogok hozhatták be azokban az időkben, amikor százezrek utaztak a 2014-es futball világbajnokságra.
A Zika terjedése megfelel az eddig megismert trendeknek, ahogy az utóbbi években sok trópusi betegség jutott el északi országokba. A szintén szúnyog által terjesztett Chikungunya-láz 2013-ig ismeretlen volt az északi féltekén, azóta dél- és közép-amerikai országokban fertőzött, még Floridában is megjelent tavaly. A vírust egyébként 1952-ben fedezték fel Tanzániában. A Dengue-láz is megjelent olyan területeken, ahol addig ismeretlen volt, mint Florida, Puerto Rico, a Mexikói-öböl államai és Hawaii. Brazíliában háromszorosára nőtt a megbetegedések száma egy év alatt.
Az Aedes aegypti és a Aedes albopictus a két szúnyogfajta, amely képes terjeszteni a vírust, ezek a szúnyogok a globális felmelegedésnek köszönhetően ma már olyan országokban is vígan megélnek, ahol eddig nem. Ezek a szúnyogok újabb és újabb területekre szaporodnak, fertőzött embereket csípnek meg és utána elég hosszú ideig élnek ahhoz, hogy más emberek megcsípésével tovább is adják a fertőzést. Azt azonban még mindig nem értik a kutatók, hogy miért pont ez a szúnyogfaj lett a legalkalmasabb az ilyen betegségek terjesztésére.
A járvány valószínűleg folytatódni fog a közeljövőben, Dél- és Közép-Amerika és a karibi térség egyre több országát elérve. A Zika valószínűleg először Puerto Ricóban jelenik majd meg (innen már jelentettek megbetegedéseket), ezt követi Florida, Texas és a többi öböl-menti állam és talán Hawaii. A kisebb szigeteken kitört korábbi járványok akkor szűntek meg, amikor a helyi lakosok nagyobb része immúnis lett a vírusra. De ilyen nagy járványnál, mint a mostani, amely több százmillió embert is érinthet, ez nem így működik.
A kutatást vezető Stanley Plotkin szerint annyira nem lehet bonyolult kifejleszteni a vakcinát, mert a betegség közeli rokona a sárgaláznak és a japán agyvelőgyulladásnak, és ezekre már van oltóanyag.
Addig is egyetlen dolog, amit a hatóságok megtehetnek, hogy megpróbálják megelőzni a fertőzést, irtják a szúnyogokat, figyelmeztetik a lakosságot. A kutatók pedig megfeszített erőkkel próbálják még jobban megismerni a vírust. Annyi bizonyos, hogy egyelőre több a kérdés, mint a válasz.