A génmódosított élelmiszerek kérdése hagyományosan ellentmondásos, sok vitát kiváltó téma. A támogatói szerint szükség van rá, hogy a mezőgazdaság fedezni tudja a folyamatosan növekvő népesség tápanyagigényeit. Az ellenzői szerint viszont hosszú távon káros egészségügyi és környezeti hatásai lehetnek. Az Amerikai Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences, NAS) most egy minden eddiginél nagyobb volumenű jelentést adott közre a génmódosítás hatásairól. Röviden: kevés veszélyt és sok lehetőséget látnak benne.
A négyszáz oldalas óriásjelentés a korábbi témába vágó kutatások áttekintése mellett a génmódosításban rejlő potenciált is vizsgálta (elsősorban az amerikai terményekre nézve). A jelentést összeállító bizottság tagjai összesen ezer tanulmányt néztek át, 80 előadást hallgattak meg tudósoktól, piaci szereplőktől és környezetvédő szervezetektől, és több mint 700 hozzászólást olvastak át, amelyek a NAS honlapjára érkeztek a témában.
Semmilyen tudományos bizonyítékot nem találtak arra, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek veszélyesek lennének akár a környezetre, akár az emberi szervezetre.
Sarah Davidson Evanega, a Cornell Egyetem kutatója szerint a jelentés "extrém alaposságú", és a "megbízható intézmény" eredményei "megnyugtatóak lehetnek a közvélemény számára, hogy a génmódosított termékek nem kevésbé biztonságosak, mint a nem-génmódosított társaik".
A jelentést összeállító bizottságot elnöklő Fred Gould szerint a hagyományos nemesítés egyébként is egyre inkább olyan high-tech folyamattá vált, hogy már elmosódott a génmódosított és nem-génmódosított termények közötti határvonal. Ezért hangsúlyozta, hogy érdemesebb a végtermék, semmint az alkalmazott eljárások alapján megítélni a kockázatokat, vagyis a kutatóknak és törvényalkotóknak a jövőben érdemesebb lenne az egyes terménytípusok biztonságosságát szem előtt tartani ahelyett, hogy magának a módosítási folyamatnak a potenciális veszélyeire koncentrálnának.
A jelentés másik fő megállapítása, hogy a génmódosítás segíthet abban, hogy a termesztett növények ellenállóbbak legyenek a klímaváltozással szemben, de további kutatásra van még szükség az ebben rejlő potenciál megértéséhez. A jelenlegi génmódosítási eljárások célja elsősorban az, hogy megvédje a növényt a kártevőktől és a gyomirtóktól. a jelentés szerint a jövőben a fókusz abba az irányba tolódhat, hogy a klímaváltozás ellen tegyék ellenállóbbá a terményt, például jobban bírja a szárazságot vagy az extrém hőmérsékletet. A klímaváltozás komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára, mert egyre több embert kell ellátnia, de az egyre szélsőségesebb időjárás ezt egyre inkább megnehezíti.
A NAS szerint a génmanipulációs eljárások a hagyományos nemesítéssel és a hatékonyabb termőföld-menedzsmenttel együttesen alkalmazva segíthetnek a strapabíróbb termény létrehozásában, a szükséges tulajdonságok kialakításával. Azt ugyanakkor a jelentés is elismeri, hogy mivel igen komplex folyamatokról van szó, még mindig nem ismerjük elég alaposan a működésüket. ezért a NAS az alapkutatások további támogatását szorgalmazza, hogy jobban megérthessük a hozzáadni kívánt tulajdonságok "fiziológiai, biokémiai és molekuláris alapját".
A jelentést persze kritika is érte bőven. Michael Hansen, a Consumers Union nevű fogyasztóvédelmi nonprofit szervezet evolúciós biológusa például skizofrénnek nevezte, mert egyrészt azt hangsúlyozza, hogy nem magukat az egyes eljárásokat kell vizsgálni, hanem a eredményül kapott terményt, ennek ellenére máshol mégis azt írja, hogy egyes újabb génmanipulációs technológiák, mint a génszerkesztés vagy a szintetikus biológia, olyan komplex és széleskörű hatást gyakorolhatnak a növényekre, amelyek új biztonsági kockázatot jelenthetnek és nem kívánt hatásokkal is járhatnak.
Azt viszont Hansen is dicsérte, hogy a jelentés is kijelentette: az élelmiszerekre kerülő címke, amely jelzi, hogy génmódosított termékről van szó, mindennek ellenére hasznos lehet, mert nem egyszerűen arról van szó, hogy tudományosan mi igazolt és mi nem, hanem hogy az embereknek ettől függetlenül is joguk van tudni, mit esznek.