Egyre több ember lesz bőrrákos Magyarországon, a melanóma nagyon rosszul kezelhető, már pár milliméterrel is gond lehet, szinte csak a megelőzés segít. A szoláriumozás viszont nem az, sőt káros. Egyre magasabb az UV-sugárzás itthon, ráadásul nemcsak akkor, ha tiszta az ég. Az ózonlyuk viszont gyógyul. Szakemberek tartottak előadásokat a hőség és az UV-sugárzás kockázatairól az Országos Meteorológiai Szolgálat központjában.
A melanóma – festéksejtekből kiinduló bőrrák – 1996-ban még összesen 265 embert érintett Magyarországon, 2008-ban 340-et, 2015-re pedig évi 2500-nál tartunk. Ráadásul a statisztikák csak a melanómával kapcsolatban megbízhatóak, a nem melanóma típusú rákos megbetegedések is gyakoriak – mondta Wikonkál Norbert, bőrgyógyász, onkológus az OMSZ által szervezett sajtótájékoztatón és szakmai fórumon. A melanóma által okozott halálozás 1996-ban 265 fő volt, 2008-ra már 340, ez elég nagy emelkedés.
A melanóma mostanra a legrosszabbul kezelhető emberi daganat, nagyon kicsi tumor is problémát okozhat. Ha egy milliméterre nyúlik a bőr alá, az már közepes kockázat. Ehhez képest emlőben, vastagbélben, tüdőben a daganatoknál ez a határ két centiméteres, ez hússzoros különbség.
A melanómával az is baj, hogy gyakorlatilag nincs kezelési lehetőség: mára vannak gyógyszerek, de ezek inkább az utolsó stádiumra valók, az eredetileg féléves túlélést néhány évre tudják csak meghosszabbítani. Érdemes még ismerni bazalióma elnevezésű bőrdaganatot is: ez a bőr hámsejtjeinek legalsó, úgynevezett bazális rétegeiben alakul ki.
Wikonkál szerint ma olyan jelentős a környezeti ártalom és a genetika keveredése, hogy a melanoma elkerüléséhez környezettudatosak, öntudatosnak kell lenni: ismerni kell saját anyajegyeinket, megnézetni, időben ellátni, mert az előrehaladott, későn felismertnek már rossz a túlélési aránya. A korán felismert, egy milliméter alattiról még nem mondható meg biztosan, hogy káros lesz: nem fáj, nem vérzik, nem viszket, viszont még könnyedén kivágható, ez a legjobb ma létező megoldás. Mivel a megelőzés a legjobb eszköz, csak úgy is el kell menni bőrgyógyászhoz, hogy ne legyen baj.
Egyébként nem csak az anyajegy hajlamosító tényező. Könnyebben kap bőrrákot, aki beltéri munkahelyen dolgozik, aki nem barnul le, hanem leég, amikor először megy napra, de a magasabb szociális státusz is ezt okozza: ők tehetik meg, hogy elutazzanak más, nem a bőrtípusuknak megfelelő országokba, ahol magasabb a sugárzás. Például fehér bőrűek mennek Ausztráliába.
Wikonkál szerint, ha egész életünket nézzük, minden harmadik embernek lesz bazaliómája, miközben a laphámrák tizedannyi embert érint. A melanóma kockázata szintén elég magas, ötvenből egy embernek lesz. A szakorvos szerint, akinek a családjában volt melanóma, az a legnagyobb kockázat.
Az orvos szerint a felesleges UV-A terheléstől is tartózkodni kell. (Arról, hogy hogyan védhetjük magunkat, korábban itt írtunk.) A Yale Egyetem laborjának eredményei szerint az UV-A terhelést hazavisszük, azaz összeadódik, ami ér minket. A bőrünk színét adó melanin ugyanis úgy működik, ha nagyon világos a bőrünk, akkor nem véd, hanem gyakorlatilag nekünk támad – olyan helyen éltünk, ahol alacsony volt.
De miért világos egyáltalán a bőrünk? A D-vitamin miatt: ahogy csökkent az UV-terhelés, ahogy haladtunk északra (ezalatt az emberiség vándorlását kell érteni, ahogy eljöttünk az afrikai bölcsőből), a szervezet nem tudott elég D-vitamint termelni, mert nem engedett át a bőr elég napsugárzást, hiszen itt már nem sütött annyira a nap. Így bőrünk egyre világosabb lett, ezzel helyreállt a D-vitamin-termelés. Ma viszont nem így élünk, nem vagyunk egész nap szabadon, ezért Magyarországon például probléma a D-vitamin-hiány.
Mára kimutatták azt is, hogy az ajakrák az összeadódó UV-hatás eredménye lehet, sőt nagyon nő a valószínűsége, ha valamiért el kell fojtani az immunrendszert: például szervátültetésnél, vagy immunbetegségeknél. Wikonkál az összeadódó hatásról úgy fogalmazott:
A UV-sugárzás, amit gyerekkorunkban elszenvedtünk, velünk él örökre.
Ezért érdemes kerülni a szoláriumokat is, a szakemberek szerint „nincs ártalmatlan szolárium”, ráadásul Wikonkál szerint aki szoláriumbarnaként megy el utazni, az ugyanúgy leég, mert a szoláriumos barnulás UV-A hatására történik, az úgy létrejött pigment nem véd semmit az UV-B káros hatása ellen.
Radics Kornélia, az OMSZ elnöke szerint emiatt a döntéshozóknak érdemes lenne elgondolkozniuk 18 év alatt a szoláriumozás betiltásán.
„Az UV csak kicsi része a Földhöz érkező sugárzásnak, a légkör sugárzás nagy részét elnyeli, a légköri energetikában nincs is szerepe, de az élettanban nagy” – mondta el Tóth Zoltán, légkörfizikus.
Az OMSZ öt helyen méri a magyarországi UV-sugárzást: Budapesten (itt működik a legmodernebb, egyeben az országban egyetlen 40 milliós Bewer-spektrofotométer, a többi állomáson úgynevezett széles sávú UV-detektor), Kecskeméten, Kékestetőn, Keszthelyen, Siófokon. A szakember szerint az UV-sugárzásnál nem elég, ha megmérik a sugárzás sűrűségét, az élettani hatása az érdekes, ezért biológiai és fizikai spektrumot is mérnek. Arról, mi számít erős UV-sugárzásnak, itt írtunk korábban.
De mitől függ egyáltalán, milyen erős az UV-sugárzás?
Tóth szerint 2015 sok szempontból extrém nyár volt, viszont nem kiugró UV-értékekben, de ettől még előkelő helyen van. A fizikus szerint minden állomáson enyhe növekedést figyelnek meg: 2015 nyarán 54 olyan nap volt, ahol az UV-sugárzás maximuma elérte a 7,5-ös értéket, ez viszont rekord.A korábbi idők sokéves átlagától nagyon eltérnek a most mért értékek, például 2015. augusztus 27. és szeptember 2. között 30 százalékos emelkedés figyelhető meg.
Tavaly nyáron sok volt a hőhullám is, ilyenkor sokszor magas az UV-sugárzás is, viszont nem feltétlen a legderültebb időhöz tartoznak a legmagasabb UV-értékek, kicsit felhősebb nagyobbat hozhat a fentebb már részletezett jelenség miatt.
Érdekesség, hogy az ózonban mért hosszabb távú növekedés nem hozta el a várt UV-csökkenést. Valószínűleg a jelenség mögött a légkör optikai mélységének változása áll, azaz növekedett légkörsugárázás átbocsátó, magyarul tisztul a légkör. Ennek talán a nehézipar megszűnése, a maradék korszerűsítése áll a hátterében, csökkent a szennyező anyagok kibocsátása.
Az ózonlyuk amúgy is furcsa szerzet. 2000-ben már volt olyan kutató, aki kijelentette, hogy az ózonpajzs javítására összejött az összefogás, meggyógyult. Tóth szerint azonban a tudósok ezen csak mosolyogtak, 4-5 év után nem lehet biztosat mondani ilyen folyamatokra: több évtizedes ózonlyuk-csökkenés alatt ki lehet választani olyan 7-8 évet, ahol növekedés volt, egyszerűen nagyon sokféle körülmény határozza meg ezt a folyamatot. A légkörfizikus szerint viszont 10-12 év után látszott, hogy tényleg növekedett az ózonréteg, 2016-ban, másfél évtized után szinte most már biztos, hogy regenerálódik az ózonpajzs.