A betegség súlyosságát befolyásolja, melyik napszakban fertőzte meg a szervezetet a vírus, állapították meg állatkísérletek alapján brit kutatók. A herpeszvírus sokkal gyorsabban terjedt az egerekben, ha a pihenőidejük kezdetekor érte őket a fertőzés - írták a tudósok az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában.

A Cambridge-i Egyetem Akhilesh Reddy vezette kutatócsoportja szerint a felfedezés részben megmagyarázhatja, hogy az éjszakai műszakban is dolgozók miért betegszenek meg könnyebben és miért gyakoribbak télen a fertőző betegségek. Ha rossz napszakban találkozik az ember a kórokozóval, az sokkal súlyosabb akut fertőzést idézhet elő, írja az MTI.

A kutatók az orrukon keresztül fertőztek meg egereket a herpeszvírus egy változatával. A pihenőidejük elején, tehát az éjjel aktív rágcsálóknál reggel - a testükbe jutott kórokozók mintegy tízszer hatékonyabban szaporodtak, mint az aktív napszakban beadott vírusok. Azoknál a genetikailag módosított egereknél, amelyeknek hiányzott a belső órájuk, vagyis a napi bioritmust szabályozó kulcsgénjük (BMAL1), ott a napszak nem befolyásolta a fertőzés terjedését, a vírusok állandó intenzitással szaporodtak.

Amikor sejttenyészeteken tesztelték a vírus terjedését, hasonlót tapasztaltak: a bioritmus génje nélküli sejtkultúrában a herpeszvírus minden napszakban ugyanúgy szaporodott. Ezután megvizsgálták az influenzavírus szaporodását a sejttenyészetekben és ugyanezt az eredményt kapták.

A bioritmus és a vírusfertőzés összefüggése a járványokra is befolyással lehet. A kutatók azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a BMAL1 jelű gén az embernél télen kevésbé aktív, mert sok vírus télen gyakrabban okoz fertőzést. Az eredmények azt is megmagyarázhatják, hogy az éjjeli műszakban is dolgozók miért lesznek gyakrabban áldozatai a krónikus betegségeknek és a vírusfertőzéseknek.