Áttörést ért el az Alzheimer-kórosoknál fellépő epilepszia diagnosztizálásában egy magyar kutatócsoport. Az epilepsziás működészavar korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminőségének megőrzéséhez is – írja az MTI.

Magyarországon csaknem 200 000, Alzheimer-kórban szenvedő ember él. A demencia az egyik leggyakoribb időskori betegség, előfordulása az átlagéletkor emelkedésével évről évre nő. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór. A betegségben szenvedők életminősége csak a korai diagnózissal és kezeléssel őrizhető meg. A betegségben szenvedők negyedénél epilepsziás rohamok mutathatók ki; a páciensek felénél epilepsziás működészavar bizonyítható.

A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott magyar tudósok az agy elektromos tevékenységét 24 órán keresztül regisztráló, 32 csatornás Holter-EEG készülékkel vizsgálták a kutatásban résztvevő 80 beteget. Három év alatt gyűjtött adatok elemzésével mutatták ki az összefüggést az epilepszia és az Alzheimer-kór között.

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI) működő Alzheimer-Epilepszia kutatócsoport közleménye szerint az eredmények azért jelentősek, mert az epilepsziás demens betegek állapota a többi Alzheimer-kóros beteghez viszonyítva kétszer gyorsabban romlik.

Az eredmények azt mutatják, hogy bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javítható, és lassítható az állapotuk romlása.

Mivel az epilepszia tüneteinek enyhítésére számos gyógyszerrel rendelkezünk, ez az Alzheimer-kór ellen új terápiás támadáspont lehet.

– írta Horváth András Attila, a csoport kutatóorvosa.

Az eredményeket 11 szakmai fórumon publikálták, köztük olyan neves orvosi folyóiratokban, mint a Journal of Alzheimer's Disease. Az intézetben zajló munka nemzetközi szinten is kiemelkedő, a témával ugyanis csupán néhány kutatócsoport foglalkozik világszerte. Speciális koponyán belüli EEG-elvezetéseket a magyarokon kívül csak egy kutatócsoport végez az Egyesült Államokban.