A liszt- vagy gluténérzékenység rém kellemetlen dolog, mert gyógyíthatatlan autoimmun betegség, így csak gondos étrendtervezéssel kerülhetők el a tünetei, és az a minden száz emberre eső egy, akit érint, olyan alapvető élelmiszerekről kénytelen lemondani, mint a kenyér vagy a sör. Ezen a problémán segíthetnek spanyol kutatók génmódosítási kutatásai – írja az Engadget.

A spanyolországi Intézet a Fenntartható Mezőgazdaságért kutatói olyan, génszerkesztéssel létrehozható új búzatípusokon dolgoznak, amelyek csökkentik a belőlük készült élelmiszerekre adott immunreakciót. A problémát nem is maga a glutén, hanem annak egy gliadin nevű fehérjekomponense okozza, a kutatók ezért ezt próbálták kiiktatni a búzából, mgéhozzá a CRISPR nevű génszerkesztő módszerrel.

A CRISPR egy egyszerűen programozható génszerkesztő bioszerszám, amely minden eddiginél könnyebbé, gyorsabbá, olcsóbbá és pontosabbá teszi a DNS célzott szerkesztését: nem kívánt darabkákat lehet vele kivágni vagy kicserélni más szegmensekkel. Ez forradalmasíthatja a betegségek kezelését, és úgy általában is meghatározza a genetika jövőjét. Az egyik legígéretesebb alkalmazási területe pedig éppen a mezőgazdaság, mert azt remélik a módszertől, hogy segít biztonságosan ellenállóbbá tenni a növényeket a szárazság és a kórokozók ellen.

A kutatóknak sikerült is a gliadint alkotó 45 génből 35-öt kiiktatni, de még további munkára lesz szükség, hogy a gluténérzékenyek által is valóban fogyasztható végeredményt kapjanak. Az első eredményeik – amelyekből már készült valódi kenyérminta is – mindenesetre biztatóak, és a kutatók azt remélik, hogy a jövőben mindenféle olyan terméket biztonságossá tehetnek majd a gluténérzékenyeknek is, amiről ma még le kell mondaniuk.

A génmódosított vagy csúnyább nevükön génmanipulált élelmiszerek megítélése állandó és heves viták tárgya. Magyarország például élharcosa az európai GMO- (vagyis génmódosított élőlények felhasználásával készülő) élelmiszerek elleni törekvéseknek, és a világ leggyűlöltebb cége is a GMO-nak köszönheti a hírnevét, az Amerikai Tudományos Akadémia tavalyi gigavizsgálata viszont semmilyen tudományos bizonyítékot nem talált arra, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek veszélyesek lennének akár a környezetre, akár az emberi szervezetre.

A spanyol kutatók tanulmánya a Plant Biotechnology szaklapban jelent meg.