A reggeli kihagyása és az érfalak vastagodása, merevvé válása, vagyis az érelmeszesedés kockázata között találtak összefüggést spanyol és amerikai tudósok – írja az MTI.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a reggelizés segít egészségesebbé válni többek között azzal, hogy hozzájárul a normális testsúly és koleszterinszint megtartásához. Más kutatások a reggeli kihagyását és a szívkoszorúér betegségeit hozták összefüggésbe. A Journal of the American College of Cardiology szaklapban hétfőn közölt tanulmány szerzői vizsgálták először a nem reggelizés és a korai érelmeszesedés kapcsolatát.

Madridi kutatók olyan férfiakat és nőket kértek fel a vizsgálatra, akiknek sem szív- és érrendszeri, sem vesebetegségük nem volt. Étkezési szokásaikat kérdőívvel mérték fel, reggelijük alapján három csoportba sorolták őket: az egyikbe azok tartoztak, akik napi energiabevitelük kevesebb mint öt százalékát fogyasztották reggel, őket nem reggelizőknek nevezték, a másodikba azok, akik keveset, a napi energiabevitel 5-20 százalékát, a harmadikba kerültek, akik ennél többet ettek reggel, őket nevezték reggelizőknek. A 4052 résztvevő 2,9 százaléka nem reggelizett, 69,4 százaléka keveset evett reggelire, 27,7 százaléka reggelizett.

Az érszűkület gyakoribb volt a nem és a keveset reggelizők körében. A nem reggelizőknek volt a legnagyobb derékbősége, testtömegindexe, vérnyomása, vérzsír- és éhgyomori vércukorszintje. A nem reggelizők nagyobb valószínűséggel éltek egészségtelen életet, fogyasztottak helytelen étrendet, gyakoribb volt köztük az alkoholfogyasztás és a dohányzás.

A kutatók nem zárják ki a fordított ok-okozati viszonyt, vagyis azt, hogy a túlsúlyos emberek fogyni akartak, ezért nem reggeliztek.

"Lehet, hogy a reggeli kihagyása az egészségtelen életmód egyik jelzője, és az utóbbi okozza az érszűkületet, ami hasznos információ a páciensekkel foglalkozó szakemberek számára" – mondta José L. Penalvo, a tanulmány egyik szerzője. "Akik általában nem reggeliznek, azok valószínűleg egyébként is egészségtelen életmódot folytatnak" – mutatott rá Valentin Fuster, az egyik szerző, a Mount Sinai szívkórház vezetője, a szaklap főszerkesztője.