Magyarország területét jórészt laza üledékes kőzetek borítják. Egy földrengéskor ezek az üledékek elkezdenek rezegni, mint egy zselé. A magasabb frekvenciás hullámokat elnyelik, az alacsonyabbakat pedig átengedik, vagy felerősítik. Márpedig éppen ezek a hullámtípusok a legveszélyesebbek az épületekre. Ahhoz, hogy a veszélyeztetettség valamilyen módon számszerűen kifejezhető legyen, a következőkre van szükség: a földrengés-tevékenység szempontjából homogén területek meghatározására, annak ismeretére, hogy a földrengések hogyan csillapodnak a távolsággal, valamint a földrengéssel kapcsolatos információkat a lehető leghosszabb időre feldolgozó katalógusra.

E három adatcsoport ismeretében kiszámolható a kockázat, azaz, hogy milyen mértékű a földrengés következtében az épületekre gyakorolt hatás, a megrázottság. Ezt manapság gyorsulás értékben, tehát m/s2 értékben szokták kifejezni, amiből már nagyon könnyen kiszámítható egy adott földrengés következtében az épületekre ható erő.

A földrengés hatása nagyrészt attól függ, hogy milyen messze vagyunk a földrengéstől, és természetesen ez a távolság nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen is számít. Magyarország területén a földkéreg felső részében, 6-10 km-es mélységtartományban vannak azok a feszültségek, amelyek kipattanása földrengésekhez vezet. Az egész Kárpát-medencére jellemző ez a viszonylag sekély fészekmélység, kivétel ez alól a Háromszéki-havasok környéke, ahol közepes mélységű, 150 km környéki rengések fordulnak elő. Ezeknek az amplitúdója nagyobb, itt akár 7-7,5-es magnitúdójú földrengések is előfordulhatnak.

A földrengés kockázatának meghatározásakor azt prognosztizálják a szakemberek, hogy egy bizonyos helyen földrengéskor milyen vízszintes gyorsulásra kell számítani. A mérnök-szeizmológiai gyakorlatban elterjedt, hogy ötven évre tízszázalékos valószínűséggel prognosztizálják a földrengést, ami azt jelenti, hogy négyszázhetvenöt évenként egyszer fordul elő az adott földrengés. A veszélyesebb létesítmények (például radioaktív hulladéklerakók, atomerőművek) földrengésbiztos tervezéséhez azonban akár néhányszor tízezer éves előrejelzésre is szükség lehet.

A ritkábban (30-40 évenként) előforduló eseményekről az ember hajlamos nem tudomást venni. Egy kicsit így vagyunk mi is Magyarországon a földrengésekkel, ahol szintén 30-40-50 évenként van olyan erejű rengés, amely már komoly anyagi károkat okoz. Kisebb rengés sok van, évente 100-150-et is regisztrálnak. Ezek közül csupán 5-10 érzékelhető a lakosság számára. Egy-egy olyan, ami kisebb károkat is okoz, 3-4 évente fordul elő.

A földrengés tehát kicsit misztikus jelenség: bár nem igazán gyakori Magyarországon, ennek ellenére rendkívül sok ember érdeklődik iránta. Ez az igény vezetette a Földrengéskutató Intézet munkatársait arra, hogy kialakítsanak egy olyan internetes, tematikus földrengéshonlapot, ahol a magyarországi földrengéssel kapcsolatos információk a szélesebb érdeklődő közönség számára is hozzáférhetőek. Itt az alapfogalmaktól, különböző mértékegységek magyarázatától kezdve, egy interaktív, kereshető földrengés-adatbázison keresztül egészen a településekre lebontott földrengéskockázat-adatbázisig minden információ hozzáférhető.

Ha kíváncsiak vagyunk például arra, hogy Gyömrő 50 km-es környezetében milyen földrengések voltak korábban, akkor ez az adatbázisból könnyűszerrel lekérdezhető. A földrengés-katalógus több mint 20 ezer földrengést tartalmaz nem csak Magyarország, hanem az egész Kárpát-medence területére. Szerencsére a legaktívabb területek Magyarország perifériáján vannak: Szlovénia, az Alpok észak-keleti nyúlványa és Romániában a Háromszéki-havasok környéke számít nagyon aktív földrengéses területnek. Hazánk területén, főleg az ország belseje felé haladva fordulnak elő jó közepes vagy nagyobb (6-os, 6,5-os) magnitúdójú földrengések. Például Komáromban, Érmelléken, Dunaharaszti környékén, Budapesthez egészen közel, a Jászságban és Eger környékén 6-os magnitúdójú földrengések is előfordultak az elmúlt néhány évszázad során.

Bár hazánk csak mérsékelten veszélyes területnek számít, abból kell kiindulni, hogy ahol egy adott magnitúdójú földrengés már előfordult, az akármikor meg is ismétlődhet. Éppen ezért fontos, hogy a statisztikai módszerekkel minél pontosabban meghatározzuk a kockázat mértékét.