Index Vakbarát Hírportál

Bizarr Nobel-díj csodabogaraknak

IgNobel 2001

2001. október 8., hétfő 12:37

A stockholmi eredményhirdetés előtt néhány nappal a Harvardon idén is kiosztották a furcsa tudományos eredményeknek járó IgNobel-díjakat, amelyeket az Annals of Improbable Research című rangos tudományos vicclap zsűrije ítél oda, és valódi Nobel-díjasok nyújtanak át egy fergeteges parti keretében, mégsem megy el értük minden díjazott.

Idén a tíz díjazottból már hét személyesen is felbukkant a ceremónián, ami emelkedő tendenciát jelez: úgy látszik, már nem annyira ciki díjat kapni a bizarr eredményekért, melyek mögött bizonyos esetekben komoly tudományos teljesítmény rejtőzik. A tizenegyedik alkalommal odaítélt díjak mottója szerint ezeket "nem lehet, vagy nem kéne megismételni", és bár profi tudósok nagy presztízsű szaklapokban publikált eredményeiről van szó, a korábbi évek termését böngészve (celebrity-spermabank, emlékező víz, DNS-parfüm, ufóterápia, pörgő szülőszék stb.) szem nem marad szárazon.

A porlasztószemlélet diadala

A fizikai IgNobel-t David Schmidt, a Massachusetts Egyetem professzora vehette át Robert Wilson valódi Nobel-díjastól a zuhanyfüggöny beszippantódásának tudományos magyarázatáért. A komplex problémába korábban többeknek beletört az elmélete, Schmidt azonban rábukkant a megoldásra. A professzor spray-szakértő, a dezodoroktól az injektorokig mindenféle porlasztóhoz ért, és a zuhanyrózsát is porlasztóként közelítette meg. Saját fejlesztésű porlasztószimulátor programjába táplálta a tipikus zuhanyrózsa adatait, majd egy kéthetes számítássorozat eredményeképpen meglelte a választ.

A zuhanyfüggöny titka

A zuhanyból kiáramló porlasztott, röptében lehűlő víz mellett légörvény keletkezik, amelynek közepén kialakuló alacsonyabb légnyomás beszívja a zuhanyfüggönyt (lásd a mellékelt ábrát), és mivel a függöny felül rögzítve van, az alja libben befelé - ilyen egyszerű. Schmidt a díjátadó ünnepségen hangsúlyozta, hogy nem az adófizetők pénzén, hanem szabadidejében oldotta meg a kínzó rejtélyt. A díjnak ő is, egyeteme is örült, és mivel az emberek szerinte nincsenek tisztában azzal hogy a tudomány érdekes is lehet, gimnáziumi felolvasókörutat alapozott az elismerésre.

A további díjazottak közül Lawrence Sherman, a Miami Egyetem pszichológusa óvodások körében vizsgálta a hirtelen hangulatváltozások, és a megmagyarázhatatlan össznépi jókedv eredetét, és bár tapodtat sem jutott közelebb a megoldáshoz, bő lére eresztett tudományos közleményekben számolt be közröhejbe fúlt kísérleteiről. Sherman a Humortudósok Nemzetközi Társaságának volt elnöke, úgyhogy ebben a minőségében is kutya kötelessége volt jó képet vágni a kétes értékű elismeréshez. Peter Barss a McGill Egyetemről "A lehullott kókuszdiók okozta sérülésekről" (The Journal of Trauma), Chittaranjan Andrade indiai kutató pedig az orrpiszkálásról (Journal of Clinical Psychiatry) szóló tanulmányával nyerte el az orvosi IgNobelt. Buck Wimer coloradói feltaláló az aktív szénbetétes, szellentésálló alsónemű szabadalmáért kapott biológiai IgNobelt - a tavalyi díjazottaknak azt sikerült bebizonyítani, hogy hogy a romantikus szerelem biokémiailag megkülönböztethetetlen a súlyos obszesszív-kompulzív személyiségzavartól, és tulajdonképpen nem más, mint az agy szerotonin-háztartásának zavara.

Adócsalás elnyújtott haldoklással

Viliumas Malinauskus
A közgazdaságtan itt is hagyományosan erős kategória: a tömegházasság-ipart fellendítő koreai Moon tiszteletes után idén a Michigani Egyetem két szakembere, Joel Slemrod és Wojciech Kopczuk részesült elismerésben, akik bebizonyították, hogy az emberek el tudják halasztani haláluk időpontját, ha a későbbi dátum alacsonyabb örökösödési adóval kecsegtet. Az irodalmi IgNobel-t egy harcos brit nyelvművelő, John Richards kapta több évtizedes erőfeszítéseiért, hogy megvédje és népszerűsítse az aposztróf használatát az angol nyelvben, a többes szám és a birtokos eset jobb megkülönböztethetősége érdekében. A csillagászok között idén Dr. Jack és Rexella Van Impe lelkészházaspár bizonyult érdemesnek a kitüntetésre, akik felfedezték hogy a fekete lyukak a pokolra vonatkozó minden technikai feltételnek megfelelnek, vagyis a pokolnak egy fekete lyukban kell lennie.

A béke-IgNobelt a lángszóróval egybeépített autóriasztót tervező dél-afrikai feltaláló és a friss Korvin-láncos Teller Ede után idén Viliumas Malinauskus litván építész nyerte el Sztálin-parkjáért, amely a baltikumi népszórakoztatás terén a Disney-parkok méltó versenytársának ígérkezik. A technológiai elismerést John Keogh és az ausztrál szabadalmi hivatal kapta a kerék szabadalmának benyújtásáért és elfogadásáért, megosztva.

Rovatok