A nemzetközi kutatások azt igazolják, hogy hétvégente gyakrabban van rossz idő a fejlett világban. Az emberi tevékenység és az esőzések közti összefüggés még nincs bebizonyítva, de a jelek egyértelműnek tűnnek.
Korábban megjelent cikkünkből kiderült, hogy az Izland térségéből hat-nyolc naponta induló ciklonok rendszerint komoly lehűléssel járnak a Kárpát-medencében. Nem csak érzetről van szó, a periodikusság miatt könnyen elképzelhető egy olyan nyár, amikor rendszeresen hétvégére esik a frontok érkezése.
A jelenség azonban nem csak Magyarországot érinti. Nemzetközi kutatásokból kiderül, hogy a hétvégi lehűlés Angliában, az Ibériai-félszigeten, Németországban, sőt még az Egyesült Államokban is érezhető. Márpedig ha egymástól több ezer kilométerre található területeken is hasonló jelenség játszódik le, akkor a frontok mellett kell, hogy legyen más oka is a lehűlésnek. A kutatók szerint viszonylag könnyen belátható, hogy ez az emberi tevékenység.
A következtetés egyszerű: csak az embernek jelentenek valamit a hétnapos ciklusok, ha tehát egy természetes folyamat is heti periódusokban ismétli önmagát, akkor annak szükségképpen köze van az emberhez.
A tudósokat már 1998-ban foglalkoztatta a hétvégente érkező eső oka. Az Arizonai Egyetem egyik kutatója, Dr. Randall Cerveny 1979-től 1995-ig vizsgálta az időjárást az Atlanti óceán két partján. Arra a következtetésre jutott, hogy a víztömeg fölött ugyan nem volt kimutatható különbség az egyes napok átlagos időjárása között, a partokhoz közeledve a helyzet megváltozik. Az Egyesült Államok sűrűn lakott keleti partvidékén például huszonkét százalékkal gyakrabban esett szombaton, mint hétfőn. Az Atlanti-óceán térségének hurrikánjait, trópusi viharait közel ötven évre visszamenőleg elemezve hasonló periodikusság volt megfigyelhető.
Hasonló eredményre jutott egy tíz évvel későbbi kutatás az Atlanti-óceán túlpartjáról. Ahogy azt Dominique Bäumer, a karlsruhei meteorológiai intézet munkatársa megjegyezte: „Az időjárás természetes okokból is meglehetősen kellemetlen Angliában, a hétvégék azonban rendszerint még sokkal rosszabbak.”
De megvizsgálták ezt a kérdést kutatók szerte a világban: a barcelonai egyetem negyvenhárom év eredményeit átnézve azt találta, hogy a spanyol városok nyári hétvégéken hűvösebbek, több eső éri őket, mint hétköznapokon, míg a téli hónapokban éppen a szárazság a jellemző. Az egyetem arra a következtetésre jutott, hogy függetlenül a frontoktól és tájegységektől, az időjárás hétvégente ugyanúgy kellemetlenebb Japánban, Kínában, az Egyesült Államokban és Európában is, méghozzá ugyanabból az okból: az emberi tevékenység miatt.
Tény, hogy hétfőtől péntekhez közeledve egyre több környezetszennyező anyagot juttatunk a levegőbe, ezek koncentrációja péntek estére éri el a maximumot. A levegőbe jutó részecskék visszaverik a napfényt, és képesek befolyásolni az esőfelhők kialakulását, így közvetve felelőssé tehetők a esőzésekért is. A kutatók már korábban is sejtették, hogy a jelenség helyi szinten képes valamelyest befolyásolni az időjárást, arról azonban máig nem készült átfogó felmérés, hogy a sűrűn lakott területek, nagyvárosok hogyan képesek egy nagyobb térség, például Európa vagy az Egyesült Államok keleti partvidékének időjárást megváltoztatni.
A kölcsönhatás pontos leírása továbbra is várat magára. „Úgy gondoljuk, hogy a légkörben bekövetkező változások valamilyen indirekt kölcsönhatás eredményei lehetnek, mindenesetre a légkör dinamikája heti ciklusban változik” – mondta el Arturo Sanchez-Lorenzo, a barcelonai egyetem klimatológusa.
Bár a tudósok sötétben tapogatóznak, a trend mindenesetre látszik: az esős szombatokat, vasárnapokat többnyire napos, melegebb hétfőn követik, a kutatások szerint azért, mert a hét végén kitisztul a térségek levegője, és megszűnnek az említett „indirekt kölcsönhatások”. Mindenesetre az eredményeket több mérés is igazolta, még az is kiderült, hogy az említett térségek légnyomása többnyire alacsonyabb a hét közepén, mint a hét utolsó két napján.
Más kutatók ugyanakkor kételkednek az eredményekben. Thomas Bell, a NASA egyik szakértője szerint könnyen félrevezetheti az embert, ha az időjárást heti bontásban figyeli, mert így túl kis szeletet emel ki egy túl nagy rendszerből. Osztja Bell nézetét Dr. Douglas Maraun, a kelet-angliai egyetem szakértője is, szerinte kétséges, hogy az emberi hatás egy ilyen nagy időjárási rendszert érdemben tudna befolyásolni.