Egyre inkább működőképesnek és rövid távon is kivitelezhetőnek tűnik az a német terv, hogy 10 éven belül megszabadulnak a hasadóanyagokra épülő villamosenergia-termeléstől, a károsanyag-kibocsátás mértékét pedig 2040-re az 1990-es szint 40 százalékára csökkentik. Az országban a japán Fukusima Dai Icsi atomerőmű tavalyi katasztrófája után döntöttek úgy, hogy a veszélyesnek ítélt atomenergia helyett a német termelés rövid idő alatt átáll a megújuló energiaforrások kiaknázására. Ennek a törekvésnek az eredménye az a rekord, amit múlt pénteken és szombaton jegyeztek fel a megfigyelők: az országszerte telepített napelemcellák óránkénti teljesítménye az Európai Energiatőzsde frankfurti központjának mérései szerint meghaladta a 22 gigawattot, ami a paksi atomerőmű névleges kapacitásának nagyjából tizenegyszerese.

Ez az érték az aktuális villamosenergia-igény felét elégítette ki, persze ez az arány viszonylagos, hétvégén ugyanis a legnagyobb fogyasztónak számító gyárak és irodaépületek nagy része zárva tart. Jellemzőbb adat a pénteki: az ország igényeinek harmadát a napsugárzás által termelt villamos energia szolgálta ki.

A mostani rekord ellenére a napenergia továbbra sem számít befutónak a szél- és biomassza-erőművekkel szemben. Egy átlagos napon Németország villamosenergia-termelésének mindössze négy százalékát adják a naperőművek, ráadásul úgy, hogy a nyugat-európai országban annyi napenergia-cella van, mint a világ többi országában összesen. A technológia ellenzői és kritikusai szerint felelőtlenség lenne az ország áramtermelését a napenergiára alapozni, hiszen a napsütéses órák számának változásai miatt meglehetősen kiegyensúlyozatlan a rendszer háttere.

A fejlődésnek komoly ára van, Németországban nagyon drága az áram, a lakossági fogyasztók 23 eurocentért, vagyis nagyjából 70 forintért kapnak egy kilowattórányi áramot, ráadásul a napenergia-szektornak juttatott extra állami támogatás éves szinten 4 milliárd euró pluszt tesz rá a lakosság amúgy sem alacsony számlájára.