Index Vakbarát Hírportál

Pusztul a Nagy Korallzátony

2002. április 18., csütörtök 13:58

Nagymértékű korall-fehéredés tapasztalható a Föld legnagyobb koralltelepén, az Ausztrália közelében található Nagy Korallzátonyon, négy éven belül már második alkalommal. A korallpusztulás előjelének számító folyamat a déli Csendes-óceán korallszigeteit is elérte már.

A veszélybe került terület, amely 2000 km hosszan nyúlik el Queensland partjainál, 2900 különálló zátony és több mint 500 kisebb-nagyobb sziget együttese. 400 korallfaj található itt, amelyek egyedülálló természeti értéket képviselnek.

Terry Done, az ausztrál Óceántudományi Intézet vezető természetvédelmi kutatója, aki a korallpusztulás mértékét föltérképező átfogó vizsgálat első eredményeit ismertette a New Scientisttel, "kiterjedt fehéredésről" számolt be.

Túl meleg a víz

A jelenség oka a tengervíz magas hőmérséklete, aminek következtében a korall-állatkákkal szimbiózisban élő, és azok színét is adó algák egy részében sérül a fotoszintézishez szükséges egyik fontos protein. Mivel ezek az algák ezentúl nem tudják ellátni gazdájukat energiával, és élelemmel, az elűzi őket. A korallok sorsa attól függ, mennyi algájuk marad, ha mindet elvesztik, elpusztulnak; a tengeri élővilág egynegyedének otthonául szolgáló zátony omladozni kezd.

Bár a jelenség összetett, mert nagyon sokféle korall-fajtáról és ugyancsak sok algafajról van szó, amelyek nem egyformán érzékenyek a hőmérséklet-emelkedésre, az biztos, hogy minél melegebb a tenger, és minél hosszabb ideig tart a "melegvizes" időszak, annál nagyobb mértékű korall-pusztulással számolhatunk.

A mostani korall-fehéredést megelőző időszakban pedig a tenger rekordhőmérsékletű volt. Csaknem az egész Korallzátony területén 2 fokkal magasabb volt a vízhőmérséklet a normálisnál, az év kezdetétől március közepéig. Ez melegebb és hosszabb időszak volt, mint az 1998-as korallfehéredés idején, amikor a Maldiv-, a Seychell-szigetek és a nyugat-ausztráliai zátonyok korall-állománya károsodott jelentős mértékben.

Thomas Goreau, a Korallzátony Szövetség elnöke, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának tanácsadója Tahitiről, a Cook szigetekről, Új Kaledóniáról és Fiji-ről is kapott már korall-fehéredésről beszámoló riasztásokat. "Még hosszú időbe telik, amíg pontosan fölmérhetjük a katasztrófa nagyságrendjét," - mondja. "De ha minden adat összegyűlt, attól tartok, annak megerősítéséről kell beszámolnunk, hogy a déli Csendes-óceánon csaknem minden korall elpusztult az elmúlt néhány hónapban."

Globális felmelegedés az ok

A háttérben a globális felmelegedés jelensége áll: Goreau szerint a korallpusztulás egy újabb El Nino kezdetét jelenti. Az El Nino - A Gyermek - eredetileg karácsony táján megjelenő - innen a neve - rendellenes tengervíz-melegedési jelenség volt a perui partok közelében. Ma már szélesebb körben használt elnevezése a rendszertelen időközönként fellépő tengervíz-melegedési jelenségeknek a Csendes-óceánon, amelynek hatásai azonban - mivel a folyamatban roppant víz- és légtömegek érintettek - a Föld minden részén érezhetőek.

Rovatok