Az utóbbi negyven évben bolygónk tengereiből eltűnt a korallok több mint 40 százaléka – jelentették a Természetvédelmi Világalap (WWF) kutatói. A pusztulás az indonéz szigetvilágban található Korall-háromszög területén a legsúlyosabb. Ez a terület a Föld felszínének mindössze egy százalékát fedi le, de itt él a teljes korallpopuláció háromnegyede. A tengerbiológusok az Amazonas-menti őserdőhöz hasonlítják az élővilág sokszínűségében.

Ha ez a pusztulás folytatódik, néhány évtizeden belül kiürül a Korall-háromszög, és a korallok után eltűnnek a táplálékláncban egy szinttel feljebb levő halak is, az pedig katasztrofális lenne annak a nagyjából százmillió embernek, akik halászatból élnek Dél-Ázsiában, és főként halat is esznek.

„Alapvető változásokat idéztünk elő a bolygó ökoszosztémájában, a hőmérséklet mindössze 0,7 fokos emelésével – mi lesz, ha további kettő, négy, vagy hat fokot emelünk rajta?" – teszi fel a kérdést a WWF tanulmányának szerzője, Ove Hoegh-Guldberg. A megoldás a kutatók szerint az lehet, ha nagyon gyorsan és nagy mértékben csökkentenénk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, illetve a partok közelében a halászatot.

A korallok pusztulásával ráadásul csökken az óceánok szén-dioxid-elnyelő képessége is (jelenleg a légkörbe kerülő szén-dioxid 40 százalékát az óceán nyeli el), ami pozitív visszacsatolásként tovább növeli a melegedést, és gyorsítja az élővilág pusztulását.