A Kajmán-hasadék ötezer méteres mélytengeri szakadékai a világ legérdekesebb geológiai képződményei közé tartoznak. A Southamptoni Egyetem kutatói ezt a vidéket térképezték fel távirányítású tengeralattjáróval. Az itteni, több mint 460 Celsius-fokos hőforrások – amelyekben még az ólom is megolvadna – a fekete kéményeknek nevezett képződményekből törnek elő nagyjából nyolcszáz méterrel mélyebben, mint az eddig a Csendes-óceánban tanulmányozott hasonló geológiai objektumok.

A kémények már harmic évvel ezelőtti felfedezésükkor is rendkívüli érdeklődést váltottak ki, mivel körülöttük az oxigéntől teljesen elzárt, a földfelszíninél ötszázszor nagyobb nyomás alatti környezetben különleges élővilágot fedeztek fel. „Ezeket a lehetetlen körülmények között élő fajokat tanulmányozva megérthetjük az élet kifejlődését a Földön, de arra is választ kapunk, hogy lehetséges-e az élet más bolygókon” – magyarázták a kutatók, akik össze akarják vetni az Atlanti-óceán mélyén élő fajokat a csendes-óceániakkal.

A különleges küldetés során tanulmányozták a víz, a fenék és a mélytengeri vulkánok környezetének kémiai összetételét is. A Kajmán-völgy ugyanis a világ legmélyebben fekvő vulkanikus hasadéka, amelyet mindeddig még nem sikerült megközelíteni az ott uralkodó magas nyomás és hőmérséklet miatt. A Southamptoni Nemzeti Oceanográfiai Központ munkatársai az újonnan kifejlesztett, Autosub600 elnevezésű, távirányítású tengeralattjáró segítségével azonban fényképeket készíthettek és anyagmintákat vehettek a völgyből.

A távirányítható eszközzel tanulmányozták a hőforrásokat is: a vastartalmú ásványokból álló oszlopokból előtörő források a kutatók szerint „semmihez sem hasonlíthatóak, olyanok, mintha egy másik bolygó felszínét tanulmányoznánk”.