Német kutatóknak első ízben sikerült filmfelvételt készíteniük arról, ahogyan a bonobók - az ember legközelebbi rokonai - a fejüket rázzák rosszallásuk jeleként.
Ez az első alkalom, hogy a fejrázás ilyen, emberihez hasonló jelentését sikerült megfigyelni és rögzíteni bonobóknál - közölte Christel Schneider, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet biológusa
Az afrikai nagy emberszabásúakról - mint a bonobókról vagy a csimpánzokról - korábban is tudott volt, hogy kommunikációjuk során felhasználják a fej gesztusait, például a bólintást, a főhajtást vagy a fejrázást. A bonobóknál már megfigyelték, hogy fejrázással próbálnak kapcsolatot teremteni csapattársaikkal, például játék kezdeményezésekor. A mostani azonban az első tanulmány, amely a fejrázás negatív jelentéséről szól.
A felvétel beszámolt arról: hogyan fejezte ki nemtetszését egy bonobó anya kölykének, amikor az egy póréhagymadarabbal akart játszani. Miután többször is kísérletet tett arra, hogy megakadályozza ebben, végül a kölyök felé fordult, és megrázta a fejét.
A kutatók csimpánzokat, bonobókat, gorillákat és orangutánokat vizsgáltak hat európai állatkertben. A fejrázást összesen négy bonobónál sikerült megfigyelni, összesen 13 különböző alkalommal.
A tudósok szerint a bonobók a csimpánzokhoz képest többféle fejgesztust használnak, és azok több jelentést is hordoznak. Ennek oka valószínűleg a bonobó társadalom toleráns, együttműködő voltára vezethető vissza: a fejrázással valószínűleg súrlódásmentesebben tudják megoldani a konfliktushelyzeteket. Mindazonáltal leszögezik, nem lehet teljességgel biztosra venni, hogy a majmok tényleg nemet mondanak fejük rázásával.