Az IWC a marokkói Agadir városában hétfőn megkezdődött éves találkozóján tárgyalja azt a javaslatot, amely feloldaná a 24 éve tartó kereskedelmi bálnavadászatra vonatkozó moratóriumot, véget vetve ezzel az illegális halászatnak. A tervezet értelmében az elkövetkező tíz évben engedélyeznék a kereskedelmi célú bálnavadászatot, szigorú korlátok közé szorítva. Az új halászati kvótarendszer alapján az érdekelt országok mindegyike meghatározott számú – összesen 12 ezer – bálnát foghatna ki 2020-ig.

Az IWC saját tudományos bizottsága a bálnapopulációkra vonatkozó becslések alapján arra a megállapításra jutott, hogy a javaslatban meghatározott halászati kvóták túlságosan magasak, mind az Északi-Csendes-óceán nyugati részén élő Bryde-bálnák (Balaenoptera edeni), mind az észak-atlanti barázdásbálnák (Balaenoptera physalus) és a kelet-észak-atlanti csukabálnák (Balaenoptera acutorostrata) számát tekintve. Csupán a közép-észak-atlanti csukabálnák esetében felelne meg a korlátozás a természetvédelmi határoknak.

A korlátozások egyszerűen nincsenek összhangban a tudományos tényekkel – magyarázta Jean Benoit Charrassin, a francia Természettudományi Múzeum munkatársa és egyben az IWC kutatója. A szakemberek szerint az új javaslat olyannak tűnik, mintha alkalmazná a kutatók által még 1994-ben kidolgozott kvótarendszert (RMP – amellyel kiszámítható, hogy mennyi bálnát lehet kifogni a populáció sérülése nélkül), a valóságban azonban ez nem így van. "Olyan benyomást kelt, mintha a korlátozás alapját valóban az RMP adná, ám a valóságban ezek mindössze önkényes megállapodások" – hangoztatta egy kutató.

Mellékfogások

A legtöbb szakember abban is egyetért, hogy mivel nincsenek pontos adatok arról, mekkora a populációja azoknak a bálnáknak, amelyeket vadászni lehet, ezért valójában nem is lehet meghatározni a kifogható példányok számát, sőt egyenesen halászati tilalmat kellene bevezetni. A kutatók továbbá az úgynevezett mellékfogások problémáját is hangsúlyozzák, vagyis mikor a bálnák véletlenül akadnak fenn a halászhálókon.

1994 és 2006 között Japánban és Dél-Koreában több mint ezer csukabálnát fogtak ki ilyen módon a part menti vizekben – derült ki kormánystatisztikákból. "A javasolt halászati korlátozások sem a mellékfogások, sem az egyéb emberek által előidézett haláleseteket nem veszik számításba" – mondta egy kutató, a nagyobb tengerjárók által elütött bálnatetemekre utalva.

Christian Maquieira, az IWC elnöke, a határozati javaslat szerzője korábban azzal érvelt, hogy a bálnavadászat korlátozott engedélyezésével ötezer bálnát menthetnének meg 10 éve alatt. A konferencia hétfői megnyitója után Anthony Liverpool alelnök két napra elnapolta a tanácskozást, hogy lehetőséget adjon a javaslat támogatóinak illetve ellenzőinek, hogy megvitassák, tudnak-e kompromisszumra jutni a kérdésben.