Szerdán hatalmas porfelhő indult el a Szahara felől Európa déli és középső térségei felé, amely a modellszámítások alapján a csütörtökön éri el Magyarország légkörét. A jelenség nem veszélyes, elég ritkán üllepedik le annyi por, hogy az egyáltalán észrevehető legyen.

Varga György, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének munkatársa szerint amikor szaharai por van felettünk a légkörben érdemes óvatosabban bánni a „ha majd piros hó esik” kijelentésekkel, mert érdekes optikai jelenségek is előfordulhatnak.

A szaharai por átvonulása a Kárpát-medence felett nem számít ritka eseménynek. Az elmúlt két évtizedben több mint száz alkalommal érkezett hozzánk ásványi por a legjelentősebb észak-afrikai porforrás-területekről. Ez jellemzően a tavaszi és a nyári hónapokban fordul elő, összhangban az afrikai kontinens porkibocsátásával.

A meteorológiai hátterét tekintve három fő csoportba sorolhatók ezek az események. A mostani a leggyakoribb típushoz tartozik. Ennek jellemzője, hogy a Nap látszólagos pályájához kapcsolódóan a szubtrópusi magasnyomású öv – lényegében magasnyomású központok sorozata –, északra vándorol. Az Észak-Afrika és az Atlanti-óceán fölött elhelyezkedő magasnyomású, anticiklonális központok közé, az óramutató járásával megegyező irányú áramlással, az európai kontinens nyugati partvonalai mentén dél felé lehúzódó alacsonynyomású teknő ékelődik, melynek  ellentétes áramlási, úgynevezett ciklonális rendszere van. A masszív porkifúvást a két eltérő nyomású és cirkulációjú terület között felerősödő délnyugatii áramlás okozza.