Bár a várható csapadék mennyisége az egyik legfontosabb tényező lehet a jövőben, az ennek jóslására kidolgozott modellek gyakorlatilag használhatatlanok, állapították meg német kutatók.

Harald Kunstmann és Chrostof Lorenz, a Kalsruhei Műszaki Intézet kutatói szerint a klímaváltozás és ebből fakadóan a víz változó elérhetősége a jövőben nagyfokú alkalmazkodást fog követelni. Ebben viszont semmiféle segítséget nem nyújtanak a jelenleg használatos modellek és előrejelzések. Összehasonlításukban a három legmodernebb globális modellt vetették össze az 1989-2006 közötti mért adatokkal.

A kutatók nagyfokú bizonytalanságot mértek a modellekben. Egyes régiók átlagos csapadékmennyisége között például napi négy milliméteres eltérést mutattak ki. Hogy ez mennyire jelentős, azt jól mutatja, hogy Magyarországon az átlagos napi csapadékmennyiség csupán két milliméter. Azaz, a modellek gyakorlatilag teljesen megbízhatatlanok.

Még az olyan egyszerű összefüggések sem egységesek a modellekben, mint az óceánok feletti párolgási többlet és a kontinensek feletti csapadék közötti. Bizonytalan tehát, hogy mennyi csapadék várható, és ezzel együtt mennyi a folyton megújuló édesvíz a Földön.

A kutatók a Journal of Hydrometeorology című szaklapban megjelent elemzése szerint komoly problémát jelent, hogy számos régióból nem áll rendelkezésre elegendő adat. És a helyzet nemhogy javulna, romlik. Dél-Amerikában például két évtizede még 4350 mérőállomás volt, most már csak 550 van. Európában tízezerről 5800-ra csökkent az állomások száma, ezek fele ráadásul Németországban van.

Megbízható adatbázis nélkül pedig a modelleken sem lehet lényegesen javítani. Ez megnehezíti az esőzések és aszályok alakulásának számszerűsítését. A kutatók szerint sürgősen szükség van tehát a csapadékmérő állomásokba történő befektetésekre, és a kieső területek meteorológiai szolgálatának megerősítésére .