Index Vakbarát Hírportál

Közgazdasági Nobel-díj statisztikai elemzésért

2000. október 12., csütörtök 15:42

Két amerikai közgazdász, James J. Heckman és Daniel L. McFadden kapta idén a közgazdasági Nobel-díjat. Alfred Nobel végrendeletében nem gondolt a közgazdászokra, a kitüntetést hetven évvel később alapította a svéd állam. A közgazdaságtudomány legkiválóbbjait így az Alfred Nobel-emlékéremmel díjazzák, melyhez ugyanakkora összeg jár, mint a többi Nobel-díjhoz, idén kilencmillió svéd korona. A két közgazdász olyan mikroökonometriai elméleteket és gyakorlatban is alkalmazható módszereket dolgozott ki, amelyeket az egyének és háztartások viselkedését felmérő statisztikák készítésénél használnak nemcsak a közgazdaságtudományban, hanem más társadalomtudományokban is.

Mi a mikroökonometria?

Daniel L. McFadden
A közgazdaságtudomány és a statisztika határterületén található mikroökonometria a mikroadatok, vagyis az egyének, háztartások vagy cégek nagy csoportjaira vonatkozó gazdasági adatok elemzésével foglalkozik. A rendelkezésre álló mikroadatok mennyiségének és a számítógépek kapacitásának növekedése számos új kérdés empirikus vizsgálatát tette lehetővé. Például vizsgálható az a kérdés, hogy mi késztet egy egyént arra, hogy dolgozzon, és mi dönti el, hogy napi hány órát dolgozik? Milyen hatása van a különböző oktatási programoknak az emberek keresetére és a munkanélküliségre?

Szelektív minták elemzése

James J. Heckman
A rendelkezésre álló mikroadatokból azonban gyakran csak szelektív minta vehető. A keresetekre vonatkozó adatokból például nem lehet véletlenszerű mintát venni, ha csak bizonyos, a kutató számára nem észlelhető tulajdonságokkal rendelkező egyének döntenek úgy, hogy az oktatásban dolgozzanak. Ha nem veszik figyelembe az ilyen minták szelektív voltát, a gazdasági viszonyok statisztikai becslése rossz adatokat adhat. Az 56 éves James Heckman, a Chicagói Egyetem professzora a szelektív minták elemzésének elméletét és gyakorlati módszerét dolgozta ki.

Diszkrét választások elemzése

A mikroadatok gyakran tükrözik az egyének diszkrét választásait, amikor csak bizonyos alternatívák közül választhatnak. Így például a foglalkozás vagy a lakóhely megválasztásánál általában csak néhány lehetőség között dönthetnek az emberek. McFadden kutatásai előtt az ilyen választások empirikus tanulmányozásának nem volt közgazdaságelméleti alapja. A diszkrét választások új elméletéből McFadden által kidolgozott statisztikai módszerek átalakították az empirikus kutatást. Módszerei alkalmazhatók a gyakorlatban, például a tömegközlekedési rendszerek modellezésénél és a kommunikációs rendszerek változásának kiértékelésében jobbára McFadden módszereit használják.

Rovatok