Az ősrobbanás, a karbonizotópos kormeghatározás, vagy a geológiában a kontinentális lemezek mozgása mellett hagyományosan az evolúció elmélete kapja a legkeményebb támadásokat, hiszen magát a teremtő létét, és az ember isteni eredetét vonja kétségbe.

A kreacionizmus eredetileg gyűjtőfogalom volt olyan hitekre, amelyek szerint a világot, az életet és az embert valamiféle isten vagy istenek teremtették. Az 1920-as évek óta a kifejezés egyre inkább az evolúciót tagadó, jellemzően amerikai fundamentalista keresztény mozgalmakkal fonódik össze. Amióta tart az evolúció-teremtés vita, a kreacionizmusnak rengeteg különböző ága alakult ki, amelyek a tudományos elméletek hol kisebb, hol nagyobb részét elfogadják, és azokat beleépítik a maguk rendszerébe.

A Fiatal Föld

A legrugalmatlanabbak a Fiatal Föld teóriáját követők. Az ő hitük szerint a világot Isten valamikor 6-10 ezer évvel ezelőtt, pontosan úgy teremtette, hat nap alatt, ahogyan az Ószövetségben le van írva. Az irányzaton belül is vannak árnyalatok: vannak, akik szerint az elméletnek ellentmondó őslényleletek az Özönvíz előtt a Földön élt, de Noé bárkájáról lemaradt állatok maradványai, mások szerint Isten tette őket a földbe, hogy ezzel is próbára tegye a hitünk erejét. Olyanok is akadnak a mai napig, akik szerint a Föld a világ közepe, és a Nap meg a csillagok mind körülöttünk keringenek, az evolúció napjainkban is megfigyelhető folyamata (például a baktériumokban kialakuló ellenállás az antibiotikumok ellen) pedig az ördög műve.

Komoly vitákat okoz a Fiatal Föld elméletének követői között, hogy Ádámnak és Évának volt-e köldöke, illetve hogy az édenkertben voltak-e ragadozó állatok, vagy mindenki vegetáriánus volt.

Az Idős Föld

Az Idős Föld teóriája nem ellenkezik a tudománnyal a világegyetem és a Föld korát illetően, de kitart az evolúció tagadása és az isteni teremtés ténye mellett. Itt is különféle magyarázatok vannak: akadnak, akik szerint egyszerű fordítási hiba az egész hatnapos teremtés, és az eredeti héber szövegben a "yom" szó nem napot, hanem korszakot jelent, így értelmezhető sokszázmillió éves földtörténeti korként is. A szerkezeti értelmezés (framework elmélet) szerint a hat nap nem 24 órás napként értendő, és nem is kronológiai sorrendként: valójában az első és a második három nap eseményei párhuzamosan történtek, évmilliók alatt.

Végül a progresszív kreacionisták hajlandók a teremtés bibliai szövegének nagy részét szimbolikusan értelmezni (az ősrobbanást például elfogadják a "Legyen világosság!" gyakorlati megvalósulásaként), csak a makroevolúciót (az evolúció nagyszabású, új fajokat létrehozó vonala, ellentétben a mikroevolúcióval, ami az egy fajon belüli kisebb mutációkat takarja) tagadják. Az ő elméletük szerint a fajok nem egymásból fejlődtek ki, hanem Isten teremtette őket egyenként, olykor évmilliókat kihagyva két új lény között.

Az intelligens tervező

A harmadik nagy kreacionista iskola az értelmes tervezettségé, amit gyakran intelligenstervezés-elméletként, angol rövidítéséből pedig ID-ként is említenek. Ez a nyolcvanas évek végén alakult ki, és ma a legnépszerűbb az összes evolúcióellenes mozgalom közül. Arra a feltevésre alapul, hogy az élővilágban annyira összetett rendszerek léteznek, amelyeket olyan irányítatlan, és nem túl hatékony folyamatok, mint a természetes kiválasztódás és a véletlenszerű mutáció nem képesek létrehozni; ehelyett egy felsőbbrendű intelligens lény munkájának tartják azt.

A teória hívei tudományos elméletnek tekintik az elméletet, és ragaszkodnak hozzá, hogy az evolúció mozgatóját, az intelligens tervezőt nem tekintik azonosnak sem a kereszténység, sem más vallás istenével. Az ID hívei nem is tekintik magukat kreacionistának, és azt mondják, hogy az evolucionisták azáltal akarják rontani az ID hitelét, hogy összemossák az alacsony társadalmi és tudományos támogatottságú kreacionizmussal. Az elméletet követők a darwini evolúciót nem bizonyított, gyenge lábakon álló elméletnek tartják. Éppen erre, az elmélet tudományos mivoltára alapozva próbálják elérni, hogy az evolúció mellett az intelligens tervezést is tanítsák az iskolákban, alternatív teóriaként. Különösen Amerikában erősek ezek a mozgalmak, ahol az alkotmány rendelkezik az állam és az egyház éles szétválasztásáról, és tiltja, hogy állami iskolákban vallásos, vallásra alapuló elméleteket tanítsanak természettudományokkal foglalkozó órákon.

Tudomány a vallás ellen a bíróságon

A leghíresebb, és precedensként sokszor alkalmazott bírósági ítélet 2005-ben született a Kitzmiller kontra doveri iskolaszék ügyben, Pennsylvania államban, ahol a bíróság az intelligens tervezés elméletét vallásosnak minősítette, egyben betiltotta az oktatását természettudományos órákon az egész államban. Az ID hívei természetesen nem értettek egyet az ítélettel mondván, az elmélet tudományos.

Az óceán innenső oldalán 2007 őszén foglalt állást az Európa Tanács az ügyben, tudománytalannak nevezve a kreacionizmus minden formáját. Hasonló megállapításra jutott a Magyar Tudományos Akadémia is 2008 tavaszán kiadott közleményében. Az intelligens tervezés elmélete köré szerveződött mozgalom ennek ellenére próbálja bejuttatni a tanait a világ (főleg az USA) egyetemeire. Ha ezt általában nem is sikerül, a híveiket láthatóan igen: egy friss amerikai felmérés azt mutatja, hogy a középiskolai biológiatalárok 16 százaléka hisz a kreacionizmus legkonzervatívabb válfajában, a Fiatal Föld elméletében. A válaszadók 48 százaléka tartotta az intelligens tervezést a darwini tanokkal egyenértékű, tudományos elméletnek, 2 százalékuk pedig kijelentette, hogy egyszerűen kihagyja az evolúciót a tananyagból.

És ez még mindig bíztatóbb eredmény a tudomány számára, mint a Harris közvélemény-kutató cég vizsgálata 2007 decemberéből, ami azt mutatta, hogy az amerikaiaknak mindössze 42 százaléka hiszi el az evolúció tanait. Ugyanebben a kutatásban a megkérdezettek 35 százaléka vallotta, hogy hisz az ufókban, és 31 százalék a boszorkányokban.