Az LHC-t üzemeltető európai részecskefizikai intézet, a CERN – amelynek Magyarország is tagja – szombaton jelentette be, hogy csak októberben indítja újra a gyorsítót. Februárban még úgy kalkuláltak, hogy szeptember végén már beindulhat a berendezés, a korábbi pesszimista jóslatok pedig 2010-es dátumot jelöltek meg. James Gillies, a CERN szóvivője most úgy fogalmazott, hogy az októberi időpont már biztosnak tűnik.

Az LHC-t 2008. szeptember 10-én helyezték üzembe, kilenc nappal később azonban súlyos üzemzavar miatt leállították a gyorsítót. Mint később kiderült, egy rossz forrasztás okozta a hibát: a 27 kilométeres gyorsítógyűrű két mágneselemének találkozásánál a vezérlő elektronika két vezetéke nem volt jól összeillesztve, emiatt a vezetéken megnőtt az ellenállás, ami nagyon heves elektromos kisülést eredményezett. Ez kilyukasztotta a mágneselem hűtéséért felelős csövet, amiben szuperfolyékony, mínusz 271 fokos hélium cirkulált. A kiömlő héliummal nem bírt el a túlfolyó szelep, a hélium a vákuumkamrába is befolyt, és mindez olyan robbanáshoz vezetett, ami szétvetette a mágneselemeket.

Az üzemzavar következtében hat tonna drága hélium folyt el, a javítás pedig a jelek szerint bő egy évig elhúzódik. 29 mágneselemet kell kicserélni (ezek darabja félmillió svájci frank), és a hőmérsékletet és nyomást szabályozó rendszer nagy részét is kicserélik, illetve új biztonsági funkciókkal látják el. A javítás teljes költsége 40 millió svájci frank lesz.

Az LHC-ben a kutatók többek között a részecskefizika standard modelljéből hiányzó részecskét, a Higgs-bozont keresik majd, emellett megpróbálják előállítani a kvark-gluon plazmát, azt az ősanyagot, ami az ősrobbanás utáni pillanatokban alkotta az univerzumot. (Lásd helyszíni riportjainkat.)