A Europhysics Letters készített egy toplistát a tavalyi év általa legfontosabbnak ítélt tudományos eredményiről. A listára felkerült az LHC TOTEM kísérletének mérését leíró egyik cikk is. A legjobb publikációkat téma szerint válogatják, a TOTEM eredménye a négy legjobb részecskefizikai cikk közé került be.
A kísérleti munka fő megállapítása, hogy a CERN LHC 7 teraelektronvoltos ütközési energiáján a protonok teljes ütközési felülete (hatáskeresztmetszete) lényegesen nagyobb, több mint kétszer akkora, mint a korábbi, kisebb energiával működő protonütköztetők (például az ISR) kísérleteiben mért hatáskeresztmetszet. Ez az eredmény azért kiemelkedően fontos, mert ez az összes, proton-proton ütközéseken végrehajtott mérés alapját jelenti.
A hatáskeresztmetszet elsősorban a részecskefizikában és a magfizikában használatos fizikai mennyiség. A definíció szerint a hatáskeresztmetszet az az ütközésre merőleges síkon elfoglalt terület, amelyet az ütköző részecskék célfelületként nyújtanak. A hatáskeresztmetszet tehát terület dimenziójú mennyiség, amelyik klasszikus esetben szemléletes módon összefügg az ütköző részecskék keresztmetszetével. Kvantummechanikában a hatáskeresztmetszet direkt összefüggésben van az ütközés során ható potenciál (kölcsönhatás) jellegével, abból egyszerű matematikai eszközökkel számolható. A hatáskeresztmetszet mérése ezért elsőrangú módszer az ütközést befolyásoló kölcsönhatások vizsgálatára.
A CERN LHC-nál jelenleg hét jóváhagyott kísérlet működik: az ALICE, az ATLAS, a CMS, az LHCb, az LHCf, a MoEDAL és a TOTEM. Magyar kutatók szervezett formában az ALICE, a CMS és a TOTEM kutatásaiba kapcsolódtak be.
A TOTEM detektorainak építéséhez a csoport a „Római edény” detektorok elektronikájának fejlesztésében és a detektor kontroll rendszer építésében járult hozzá. A csoport vezetője Csörgő Tamás (a tudományok doktora, MTA Wigner FK). Nemes Frigyes (doktorandusz, ELTE) az LHC mágneses terének analízisén dolgozik, illetve a proton szerkezetét leíró modellek adatokkal való összevetésén. Sziklai János (kandidátus, MTA Wigner FK) elsősorban R&D területen dolgozik, illetve a Detektor kontroll rendszer fejlesztésében vesz részt.
Csanád Máté (PhD, ELTE) az adatfeldolgozó és adatfigyelő rendszer szoftverének fejlesztésében működött közre, illetve az előrefelé szóródó részecskék eloszlását vizsgálja hidrodinamikai modellek segítségével. Novák Tamás (PhD, MTA Wigner FK) szintén az adatfeldolgozó rendszerek készítésében vett részt. A magyar TOTEM csoport munkájának kezdeti szakaszába bekapcsolódott Dénes Ervin, Ster András (MTA Wigner FK) és Sótér Anna (ELTE).