A CERN kutatóközpontjában épülő részecskegyorsító, a Large Hadron Collider a legnagyobb és legbonyolultabb ilyen szerkezet lesz, amit ember valaha épített. A Genf közelében, a francia-svájci határ alatt elhelyezkedő, 27 kilométer hosszú földalatti alagútban az atomfizikusok elemi részecskéket fognak ütköztetni egymással óriási sebességgel. Az, hogy az ütközések során mi történik, milyen új részecskék jönnek létre, hogyan és mennyi energia szabadul fel, válaszokat adhat a fizika nagy kérdéseire, a kutatók a relativitáselmélet és a kvantumfizika alapvető elméleteinek működését vizsgálhatják meg a gyakorlatban.

Már többször felmerült, hogy az LHC kísérletei során mini fekete lyukak keletkezhetnek, amelyek akár az egész bolygót pusztulással fenyegetik (két amerikai tudós addig ment, hogy a bíróságon próbálja megállítani a részecskegyorsító beindítását).

A CERN vezető tudósai most a részecskegyorsító végső tesztjei alapján azt állítják, valóban létrejöhetnek fekete lyukak a kísérletek közben, de ezek atomi méretűek, és nagyon rövid élettartamúak lehetnek, és az, hogy esetleg katasztrófát okozhatnak, sci-finek is meredek. A biztonsági elemzés kiemeli, hogy a Föld légkörének felső rézegeiben a kozmikus sugárzás nagyjából egymillió LHC-kísérletnyi ütközést produkált már nagy energiájú és sebességű elemi részecskék között, mégis egyben van még a bolygó. Sőt, az LHC kísérleteinél a fekete lyuk létrejöttének elméleti esélye valójában kisebb, mint a kisebb energiájú részecskékkel dolgozó New York-i Relativistic Heavy Ion Collider kutatóközpont részecskegyorsítójában. Az RHIC nyolc éve működik, bár a beindítását a mostanihoz hasonló viták övezték a tudósok között.

A Large Hadron Collidert eredetileg 2007 novemberében akarták bekapcsolni, de ezt már többször el kellett halasztani. A jelenlegi terv szerint valamikor a nyár végén állhat munkába a részecskegyorsító.