A Genf mellett található LHC első napján, szeptember 10-én Lyn Evans projektvezető indította el magyar idő szerint 9 óra 30 perckor a részecskegyorsító első protonnyalábját. A nyaláb 10 óra 27 perckor, vagyis kevesebb mint egy óra alatt körbeért az LHC 27 kilométeres gyűrűjén, amit a tudományos közélet nagy sikerként értékelt (az LHC elődjében, a LEP-ben 12 óráig tartott az első nyaláb útja). Bár a protonok szinte fénysebességgel fognak száguldani a gyorsítóban, az első nyalábot lassan vezették körbe, hogy elvégezzenek több ellenőrzést: A nyalábot úgynevezett kollimátorokkal állították meg a gyorsító több pontján, Evans és csapata egyenként mozdították el ezeket a kollimátorokat a nyaláb útjából.

Bár részecskeütközés még nem történt, az LHC két detektora, vagyis mérőberendezése, a CMS és az ATLAS mát észlelt részecskepermeteket, amelyek akkor keletkeztek, amikor a protonnyaláb becsapódott a detektorokhoz közeli kollimátorokba. Az egyik ilyen eseményt örökítette meg a lenti kép.

Egyébként a gyorsító indítása nem volt zökkenőmentes. Az első napot megelőző éjszaka meghibásodott a hűtőrendszer, amely 1,9 Kelvinen tartja a létesítmény szupravezető mágneseit. Az LHC mérnökei hamar úrrá lettek a problémán és a másnapi tesztek terv szerint elkezdődhettek.