A Turritopsis dohrnii medúzafaj megállíthatatlanul terjed a világ tengereiben – állapította meg egy, a Biological Invasions című szaklapban közölt tanulmányban a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, Maria Pia Miglietta és Harilaos Lessios, a panamai Smithsonian Trópusi Kutatóintézet munkatársa. A tudósok szerint az állat szokatlan védekező mechanizmusa is hozzájárulhatott sikeres hódításához.
A medúzafaj ugyanis – az egyik legnagyobb Oscar-esélyes film, a most bemutatott Benjamin Button különös élete főhőséhez hasonlóan – visszafiatalodik, ráadásul ezt többször meg tudja tenni élete során. Az állatot 1883-ban fedezték fel, de különös túlélési módszerére csak a 20. század végén derült fény.
A medúzafaj általában úgy szaporodik, mint a legtöbb medúza, vagyis a nőstények a tengerbe ürítik a petéiket, amiket a hímek megtermékenyítenek, és ezekből fejlődnek ki először a kis polipok (ez a medúza korai, helyhez kötött életszakasza), majd a felnőtt állatok. Azonban ha súlyos sérülés éri, vagy az éhhalál veszélyezteti, a medúza visszafiatalítja a sejtjeit. A folyamat során az állat teljesen átalakul, először egy alaktalan csomaggá, amiből aztán egy egész kolóniányi fiatal polip lesz. Az állat így visszatér a polip életszakaszba, izomsejtjeiből idegsejtek, de akár ivarsejtek is lehetnek. Ezzel a reprodukciós módszerrel egy medúzából több száz, genetikailag egyező állat keletkezhet – gyakorlatilag az eredeti medúza tökéletes másai.
Miglietta és kollégája több tengerből – többek között a Japán, Spanyolország, Olaszország, Florida és Panama menti vizekből – fogott be példányokat a medúzából, és DNS-vizsgálatokat végeztek rajtuk. A tudósok arra jutottak, hogy az állatok genetikailag teljesen megegyeznek. Ez meglepő eredmény volt, egyrészt azért, mert valamilyen tisztázatlan okból a faj egyedei élőhelytől függően különböznek – a trópusi vizekben élőknek például 8, a mérsékelt égövben élőknek 24 kis csápjuk van –, másrészt azért, mert a medúzák természetes úton (tehát a tengeráramlatokkal) nem tehettek meg ekkora utakat. Miglietta szerint az állatok teherhajók ballasztvizében potyázva juthattak egyik kontinensről a másikra. A kutatók szerint több további kutatásra van szükség ahhoz, hogy e rejtélyes állatról többet tudjunk meg.
A mainstream sajtó is felkapta a fiatalodó medúzák hírét, halhatatlan állatnak nevezték a fajt (holott erről szó sincs), és többen elkezdtek reménykedni, hogy az állatból esetleg olyan szert lehetne kivonni, amivel visszafordítható az öregedés. Miglietta szerint semmi alapja ezeknek a spekulációknak, nem a Turritopsis dohrnii fogja adni az új botoxot. A rákkutatókat viszont nagyon érdekli a mechanizmus, amivel az állat visszafiatalítja a sejtjeit. Stefani Piriano, a Salentói Egyetem biológusa szerint ha sikerül rájönni arra, hogyan játssza ki a medúza az időt, talán a rákgyógyításban is lehetne alkalmazni a trükköt.