Kaliforniai kutatók közel fél évszázad után megismételték Stanley Milgram 1961-es híres kísérletét arról, hogy utasításra bántalmazza-e tovább az önkéntes alany kísérletben résztvevő társát, amikor úgy tudja, annak komoly fájdalmai vannak beavatkozásától.
Jerry Burger, a Santa Clara Egyetem munkatársa a Yale Egyetemen tevékenykedő Stanley Milgram 1961-ben publikált, mára klasszikussá vált kísérletét ismételte meg enyhített változatban. Az eredeti vizsgálatban az önkéntes résztvevők egy része vizsgázót alakított, a be nem avatott másik csoportnak pedig az volt a feladata, hogy a kísérletvezető jelenlétében a másik szobában tartózkodó válaszadó minden egyes rossz döntését egyre nagyobb áramütéssel büntessen meg.
Milgram úgy találta, hogy az alanyok 82,5 százaléka felszólításra akkor is folytatta a vélt elektromos sokkolást, amikor meghaladták a 150 voltnak megfelelő fájdalomhatárt, sőt többségük a 450 voltos, az életet veszélyeztető maximumig is elment. A kísérlet eredménye megdöbbentette a szakembereket, az aktív résztvevők pedig erős stresszhatás alá kerültek döntésük és tettük miatt, erőteljesen kritizálták Milgramot mindazért, aminek kitette őket. Etikai okokból ezért mostanáig nem ismételte meg senki a híres vizsgálatot.
Burger módosította a kísérletet annyiban, hogy a fájdalomküszöböt jelentő 150 volt fölött nem engedte a sokkolás végrehajtását, tehát egyetlen résztvevőnek sem kellett azzal szembenéznie, hogy az áram bekapcsolásával megölheti a másik szobában tartózkodó embert. A kísérletben 29 férfi és 41 nő vett részt önkéntesen. Burger azt nézte, hányan alkalmaznának újabb sokkot, amikor a kísérletvezető erre felszólítást ad, ám azután leállította őket, nem engedte, hogy megtegyék.
A mostani kísérletben a résztvevők 70 százaléka akart alkalmazni 150 voltnál nagyobb sokkot. A vizsgálat egy pontján ezúttal bevittek egy újabb önkéntest is, aki kijelentette a másik előtt, hogy ő nem hajlandó ezt megtenni. Példája dacára a résztvevők 63 százaléka továbbra is alkalmazta volna a 150 volt fölötti sokkolást. "Meglepő volt és kiábrándító" – mondta Burger. Burger nem talált életkortól függő különbséget az önkéntesek viselkedésében: 20 és 81 év között azonos eredmény született az amerikai átlagnépességet pontosan reprezentáló önkéntesek körében. Az American Psychologist című szaklapban megjelent tanulmány szerzője hozzátette: "óvatosan lehet csak átvinni a laboratóriumi kísérletek eredményeit az olyan összetett társadalmi viselkedésre, mint például a népirtás".