Kevésbé vakarózik, mint ahogy azt megszokta? Egyszerű a magyarázat: a korábbi éveknél sokkal kevesebb a szúnyog. "Az idei tavaszi szárazság, a nagy meleg nem kedvezett a magyarországi szúnyogfajok szaporodásának. Az a gyakorlati tapasztalat, hogy ha tavasszal nem indul be az invázió, akkor később sem. Nincs szúnyoghelyzet a fővárosban, de a Balatonnál és a Velencei tónál sem. A vérszívók a nyirkos, meleg, esős csapadékgyülemeket kedvelik, amelyek az idei száraz tavaszon kimaradtak" - mondta az Indexnek dr. Szlobodnyik Judt, az Országos Epidemológiai Központ munkatársa.

Kiül, hogy megcsípjék

Magyarországon folyamatosan figyelik a szúnyogpopulációt. A kutató 24 órára csapdát állít egy fás, bokros, nedves területen, majd megszámolja a fogást, vagy saját magát használja élő csaliként. Meghatározott ideig üldögél mozdulatlanul a felmérni kívánt területen, majd megszámolja, hány szúnyog csípte meg. "Idén sokkal kevesebben kértek engedélyt a hivataltól szúnyogirtásra, mit korábban. Az elmúlt négy évhez képest jelentős a változás, most olyan kevés a szúnyog, hogy ki sem tudjuk próbálni az új fejlesztésű irtószereket" - mondta az epidemológus.

Tajti László, a Közép-magyarországi ÁNTSZ biológusa elmondta, tavaly nyáron hétszer kellett légiirtást alkalmazni a szúnyogok miatt, idén még egyszer sem. "Tavaly kemény, hosszan elhúzódó áradás volt a fővárosban, idén pedig nem volt hasonló. Feszítő biológiai kényszer tehát idén nincs, augusztus elsején zajlik az első légiirtás, ez is főként a lakosság megnyugtatására. Illetve azért is, mert most lesz a Sziget fesztivál. Feltehetően augusztus 20. előtt lesz a második és idén nem is tervezünk többet" - fogalmazott. A 3., 4., 22. és 13. kerületben végzik az irtást, illetve a főváros csepeli és soroksári területein. Tajti László szerint az irtóvegyszer a "jelenlegi ismeretek szerint ártalmatlan a melegvérűekre."

Nem volt elég pocsolya

A biológus elmondta, Budapesten két főbb szúnyogfaj él. Egyikük az ember számára leginkább kényelmetlen nemzetség a gyötrő, vagy aedes szúnyog, ami ártéren tenyészik. Elszaporodásához az ártérnek tavasszal víz alá kell kerülnie, és a visszavonuló vízből a szárazföldön maradt felmelegedő pocsolyák szükségesek. "Idén nem volt áradás a Dunán és a Tiszán sem nagyon. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez a klímaváltozás eredménye, de nem lehet kizárni sem. Mindenesetre ez a fajta szárazság a klímaváltozás előjelének tekinthető szélsőséges időjárási jelenségek közé sorolható" - mondta Tajti László, majd hozzátette, egy jelentősebb csapadékos időszak mint például a tavaly augusztus 20. környéki még meghozhatja a szúnyogokat. Főként, hogy vizesebb területeken, például locsolás után a kertekben, parkokban illetve a fővárosi Duna-szigeteken most is találkozhatunk kisebb, ám koncentrált gyötrőszúnyog-csoportokkal.

Nincs több csípés, nincs több vakarózás

A másik gyakori fővárosi faj főként a kertvárosokban található. A háziszúnyog, amit hangos zaja miatt dalos szúnyognak is szokás nevezni, az ártéri nemzettségtől eltérően nem peteként telel át, a megtermékenyített nőstény egyed vészeli át a hideget, majd állóvizekre teszi a petét. "Ez az a faj, amivel télen is találkozhatunk, viszont kevésbé káros az emberre" - mondta a biológus. Az ÁNTSZ lakossági szúnyogfeljelentő telefonvonalat is működtet, ahol a szúnyoginvázióval kapcsolatos bejelentéseket várják, idén azonban a lakossági panaszok száma töredéke a korábbi éveknek.