Egyiptom igényéről Záhi Havvász egyiptomi régészeti főfelügyelő nyilatkozott a Tagesspiegel am Sonntag című lapnak, utalva arra, hogy országa megfelelő bizonyítékokkal fogja alátámasztani követelését. Havvász a birtokában lévő dokumentumokra hivatkozva azt hangoztatta, hogy miután a mellszobrot 1912-ben megtalálták, törvénytelenül szállították el az országból. Hamarosan hivatalosan is előterjesztik a hazaszállítást célzó követelést.

A szobrot 1912-ben tárta fel Ludwig Borchardt német régész, aki 1907 és 1914 között folytatott régészeti kutatásokat az egyiptomi Amarnában, Nefertiti és férje, Ehnaton fáraó birodalmának fővárosában. Ehnaton – eredeti nevén IV. Amenhotep – az ókori egyiptomi dinasztia tizedik fáraója időszámításunk előtt 1355 és 1337 között uralkodott. Borchardt a mintegy 3400 évesnek ismert mellszobrot egy ideig kairói lakásában őrizte, majd Berlinbe vitette. A német régész számos leletet is talált Nefertitivel kapcsolatban, így például rábukkant egyik nyakékére is.

Az interjúban Havvász utalt arra, hogy mintegy 5000 egyiptomi művészeti kincs található külföldön. Ugyanakkor ezek közül mindössze öt számít egyedülállónak az egyiptomi kultúrának, köztük Nefertiti szobra. A szobor most a berlini múzeumlátogatók kedvence. Havvász már korábban is hangoztatta, hogy a mellszobor törvénytelenül került ki az országból, és Borchardt annak idején becsapta Egyiptomot.

Nefertitivel kapcsolatban egyébként nem csupán a tulajdonjog az egyetlen vitás kérdés. A közelmúltban egy svájci művészettörténész a szobor hitelességét is megkérdőjelezte, azt állítva, hogy az hamisítvány. Henri Stierlin szerint Nefertiti nem az igazi, a mellszobor 1912-ben Ludwig Borchardt megrendelésére készült.