Németországi ásatások alapján kijelenthető, hogy az ember már akkor is vonzódott a zenéhez, amikor még életben maradnia sem volt könnyű. A most megtalált furulya legalább 35 ezer éves.
Az archeológusok azt állítják, hogy a most kiásott hangszer a legkorábbi, amit eddig találtak. A Németország délnyukgati részén ban talált furulyát csontból faragták legalább 35 ezer évvel ezelőtt.
A lelet azért fontos, mert bizonyítja az emberiség és a művészetek szoros kapcsolatát: a zene már azokban a történelem előtti időkben is fontos volt, amikor még egész napos elfoglaltságot jelentett a puszta életben maradás.
A hangszert egy barlangban találták mamut-, és medvecsontok között. A Tübingeni Egyetem professzora, Nicholas Conrad szerint a korabeli emberek közt is voltak igazi mesterek, akiknek azonban ugyanúgy meg kellett szerezniük a zsákmányt, mint a többi vadásznak.
Ezek a mesterek szabadidejükben azonban már több tízezer évvel ezelőtt is művészi jellegű elfoglaltságot választottak maguknak, például kifaragták a Willendorfi Vénusz néven ismertté vált meztelen nőalakot, vagy a szintén a Tübingeni Egyetem munkatársai által a közelmúltban megtalált nagymellű asszonyt.
„A mostani lelet kapcsolatot teremt köztünk és őseink között",mondta Enward Hagen, a Washington Állami Egyetem archeológusa. „Kiderül belőle, hogy milyen szoros szálak fűznek minket a zenéhez" - mondta.
Több elmélet is van arra vonatkozóan, hogy miért alakult ki a zene: Darwin szerint azért, mert általa a férfiak nagyobb hatást tudtak a gyakorolni a nőkre. Mások szerint a zene segített kifejezni egy csapat erejét és egységét.