A piramis a valaha volt egyik legnagyobb maja város, Kalakmul része volt. Az ötvenezres lélekszámú város volt a székhelye a Kígyó Feje államközösségnek az úgynevezett klasszikus maja időszakban, időszámításunk szerint 300 és 900 között – írja a National Geographic és a LiveScience portál.

Az eddig ismert maja falfestmények a korabeli elitet, uralkodókat és a papságot, csatákban aratott győzelmet vagy vallási tárgyú jeleneteket ábrázolták. Ez az első alkalom, amikor sikerül átlagembereket megnézni maja falfestményeken. "A lelet teljesen sokkolt mindenkit" – fogalmazott Simon Martin, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, aki tanulmányozta a freskókat és a jelenetek alatt szereplő hieroglifákat.

A falfestményekre a piramisépítmény egyik rétegében bukkantak rá. "A maják a régi építményeket ráépítéssel bővítették" – magyarázta a tudós. Ám míg a többi rétegről lekaparták a falfestményeket, ezeket a freskókat a jelek szerint gondosan megőrizték, egy réteg agyaggal bevonva a színpompás jeleneteket. "A gondosság, amellyel betapasztották a falfestményeket, arra enged következtetni, hogy különleges jelentőséggel bírtak" – emelte ki Martin.

A falfestményeknek köszönhetően megismerhető a korabeli ruha- és ékszerdivat, valamint a maja gasztronómia. A jelenetek bemutatják, hogy miként és miből készültek az étkek, és hogyan szolgálták fel azokat. A maják étrendjében igen fontos szerepet játszott a kukorica – a falfestmények egyikén egy asszony nagy fatálon kínálja az egybegyűlteknek a tengeriből készült étket. Egy másik jelenet egy férfit és egy nőt ábrázol, aki kukoricakását szolgál fel.

Michael D. Coe, a Yale Egyetem majaszakértője a falfestményekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a korábban ismert freskók el voltak rejtve a piramisok belsejében, a most felfedezettek viszont a külső falakat borították. "Ez azt jelenti, hogy a köznek szánták, bárki láthatta őket" – hangsúlyozta.