A brit tudományos akadémia 2010-ben ünnepli alapításának 350. évfordulóját, ebből az alkalomból egy időszalagon elhelyezve számos történelmi jelentőségű publikációját hozta nyilvánosságra online változatban most indított portálján.

Az időszalag egy 1666-os állati vérátömlesztéssel, valamint 1667-ből kutyalélegeztetéssel indul. A következő évszázadból, 1752-ből idézi Benjamin Franklin tanulmányát, amelyben elsőként vetette fel, hogy a villámlás elektromosság, nem pedig természetfölötti erő. 1763-ban számolt be Edward Stone a fűzfakéreg lázcsillapító hatásáról, ez lehetett a belőle kinyerhető szalicilsav, vagyis az aszpirin felfedezésének előzménye.

Pár évvel későbbről, 1770-ből származnak Barrington megfigyelései és feljegyzései a Londonban koncertező nyolcéves Mozartról. A tudós számára az ifjú zseniről az is bebizonyosodott, hogy ugyanolyan játékos és szétszórt, mint bármely kortársa. Több másik mellett található dokumentum a fényképezés kialakulásáról is a XIX. századból, és Stephen Hawking társszerzőségével készült dolgozat a fekete lyukakról a XX. századból.

A weboldalt tudósok mellett tudománykommunikátorok és történészek állították össze, az időszalagon a fontos történelmi események is megjelennek eredeti képekkel illusztrálva. A dokumentumokat a Royal Society lapjában az alapítás óta megjelent mintegy 60 ezer közleményből választották ki. Olvasható az eredeti dolgozatok másolata, valamint tömörebb, értelmező összefoglalása is.