Index Vakbarát Hírportál

Korábban írhatták a Biblia egy részét

2010. január 19., kedd 14:18 | aznap frissítve

Izraeli kutatók egy évvel ezelőtt minden korábbinál régebbi, ősi héber nyelvű írást találtak. A nemrég megfejtett szöveg arra utal, hogy a Biblia egyes részei évszázadokkal korábban keletkezhettek, mint azt eddig gondolták.

Mostanáig a tudósok úgy vélték, hogy a Biblia legkorábban az időszámításunk előtti 6. századra eredeztethető, ugyanis az ősi héber nyelven nem volt korábbról írásos nyelvemlék. Egy 2008-ban felfedezett cserépdarab azonban mást sugall. A cserépre az Izraelben található Elah-völgy mellett bukkantak a jeruzsálemi Héber Egyetem régészei Yosef Garfinkel vezetésével.

A tudósok először nem tudták megállapítani, hogy a cserépen levő írás héber-e, de Gershon Galil, a Haifai Egyetem bibliai tanulmányokkal foglalkozó professzora végül megfejtette a szöveget, és bizonyossá vált, hogy a cserépen a legrégebbi ismert héber írás található. „A szöveg olyan szavakat használ, amelyek a héber nyelvben élnek tovább, így például az ásza (tett), ábad (csinált) és almáná (özvegy) szavakat” – magyarázta Galil.

A cserép szövege:

ezt ne tedd, hanem tiszteld az [Urat].
Ítéld a szolgát és az özvegyet, / ítéld az árvát,
[és] az idegent. Védelmezd a gyermeket, / védelmezd a [szegényt és]
az özvegyet. Állítsd helyre [a szegényt] a király keze által.
Védd a szeg[ényt és] a szolgát / [támo]gasd az idegent.

(forrás: bibliairegeszet.blog.hu)

Mivel a cserép az időszámításunk előtti 10. századból, Dávid király idejéből származik, a felfedezés  könnyen jelentheti azt, hogy a Biblia egyes részei korábban keletkeztek, mint azt eddig hitték. Az Ószövetség ugyanis a kutatók véleménye szerint eredetileg ősi héber nyelven született. Galil elmondta, hogy a cserepet egy egykori kisváros romjai közt találták, és ha ott voltak írnokok majdnem háromezer éve, akkor bizonyára a nagyobb városokban is éltek írástudók.

A körülbelül 15x16 centiméteres cserépre tintával írt szöveg ráadásul társadalmi érzékenységről tanúskodik, és tartalmában is a Bibliát idézi: arról szól, hogyan kell viselkedni rabszolgákkal, özvegyekkel és árvákkal. Hasonló mondatok találhatók a Bibliában is, a kutatók a Zsoltárok könyve 72:3-as, a Kivonulás könyve 23:3-as és Ézsaiás könyve 1:17-es versében fedeztek fel hasonlóságot. Ez utóbbi valóban kétségtelenül emlékeztet a cserép szövegére: „Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.”

Rovatok