„Az öt égetett téglára az időszámításunk előtti 5000 és 3000 között virágzó Jangszao kultúra egyik lelőhelyén találtak rá. Az országban eddig ismert legrégebbi tégla mindössze több mint négyezer éves volt” – közölte Jang Ja-csang, a Sanhszi tartománybeli régészeti intézet egyik kutatója. Ez a felfedezés azért rendkívüli, mert a szakemberek korábban úgy hitték, hogy Kínában a Sang dinasztia idejében (i.e. 1600-1100) használták először az agyagművességet építkezésekhez, ám a mostani leletek szerint az új eljárást már mintegy ezer-kétezer évvel korábban felfedezték.

A három vörös és két szürke téglára a Kína északnyugati részén lévő Sanhszi tartományban lévő Liaojüan nevű faluban találtak rá. A térségben, ahol egy új autópályát terveznek építeni, az ásatási munkálatok múlt év augusztusában megkezdődtek, és idén februárra már több mint 2300 négyzetmétert sikerült átvizsgálni. Több mint 150 leletet, köztük hamugödröket, és vájatokat, valamint égetőkemencéket tártak fel.

„A téglákra mind hamugödrökben találtunk rá, amelyeket az ókori emberek szeméttárolóként használtak. A modern kor régészeinek azonban ezek az ősi kukák már igazi kincsesbányának számítanak” – tette hozzá Jang.

A Jangszao kultúra egy neolitikus kultúra volt, amely az országot nyugat-kelet irányba átszelő Sárga-folyó mentén virágzott egykor. Maga a kultúra az elsőként felfedezett települése után kapta a nevét, melyre 1921-ben, az ország középső részén fekvő Henan tartományban bukkantak. A világ legrégebbi, 8-10 ezer éves tégláira a Közel-Keleten találtak rá, ezek még égetetlen vályogtéglák voltak. Az emberiség téglagyártó történelme ezek szerint nagyjából 10 ezer évre nyúlik vissza – mondta Jang.