A taraszko indiánok egykor Mexikó nyugati részének jelentős hányadát uralták, az aztékokkal közös határukat erődítményrendszer őrizte, és a XV. század végén egy véres ütközetben sikerült az utóbbiakat legyőzniük. A Purépecha Birodalom legalább olyan erős volt, mint az azték államalakulat, azonban kevés tudható róla. Az aztékokra vonatkozó ismeretek jelentős részét történészek a spanyolok feljegyzéseiből szerezték a történészek. A spanyoloknak azonban kevés kapcsolatuk volt a taraszko indiánokkal, mire pedig felfigyeltek rájuk, a lakosság jelentős részével végeztek az európaiak által behurcolt betegségek – írja a Los Angeles Times online kiadása.

A települést a Pátzcuarói-tó partján építették, és fénykorában negyvenezer embernek adott otthont, míg 1350 körül lakosainak jelentős része át nem települt a tíz kilométerre odébb lévő fővárosba, Tzintzuntzanba. A protourbánus központot a Coloradói Állami Egyetem expedíciója fedezte fel, amely évek óta kutatja a Pátzcuarói-tó környékét. Mivel a tó az idők folyamán összement, a part néhány kilométerre eltávolodott az egykori várostól. A helyszínen a talaj alkalmatlan a művelésre, ennek köszönhetően az építmények alapozása javarészt fennmaradt.

A régészeti helyszín öt négyzetkilométeres területet foglal el: GPS segítségével a kutatóknak eddig sikerült feltérképeznie a helyszín ötödét, és 1300 építményt – házakat, apró templomokat, tereket, valamint a teraszos földművelés nyomait azonosítottak. A legtöbb építmény 1000 és 1350 közötti időszakból származik, ezután indult zsugorodásnak a város, amelynek lakosai lassan elköltöztek, s 1500-ra teljesen elnéptelenedett.

A birodalom többi része nem sokkal később szintén eltűnt: a spanyolok által behurcolt himlő és egyéb betegségek először az aztékokat fertőzték meg, majd a taraszko indiánokat sem kímélték, a lakosság 80-90 százalékával végezve. Amikor a spanyolok megtámadták a Purépecha Birodalmat, nemigen maradt már senki, aki ellenállást tanúsíthatott volna.

„Ez a régészeti helyszín bepillantást enged az állam előtti korba, amikor már megkezdődött a társadalmi rétegződés, a lakosság városias jellegű településeken élt és hozzáfogott a táj átalakításához” – mondta Christopher Fisher,a Coloradói Állami Egyetem archeológusa, aki az amerikai régészeti társaság közgyűlésén számol be a felfedezésről.