A legidősebb sírkamra Kr.e. 2750-ből, az I. és a II. dinasztia uralkodásának korából származik. Tizenkét olyan sírkamrát is felfedeztek, ahová a Kr.e. II. évezredben, a XVIII. dinasztia korából temetkeztek.

A felfedezések új megvilágításba helyezik az óegyiptomiak hitvilágát - hangsúlyozta a régészeti tanács. Záhi Havvász, a testület vezetője kiemelte, hogy a XVIII. dinasztia korából származó múmiákat lenvászon pólyába tekerték a balzsamozók. A szöveten a túlvilági eligazodást segítő Halottak Könyvéből vett idézetek olvashatók, valamint óegyiptomi istenségek láthatók rajta.

Abdel Rahman Al-Ajedi, a régészeti expedíció vezetője hozzátette, hogy a sírkamrák némelyikének falain is megtalálhatók a Halottak Könyvéből vett szövegrészletek. Az egyik legrégebbi sírkamra gyakorlatilag érintetlen: fennmaradt benne a hagyományos temetkezési eszköztár, ileltve a fából készült szarkofág a lenvászonba pólyált múmiával együtt.

A Kr.e. 2030 és Kr.e. 1840 közötti időszakból származó 31 sírkamra falait különféle óegyiptomi istenségekkel dekorálták, olyanokkal, mint a sólyomfejű Hórusz, a tehén alakjában imádott Hathor, a szépség, termékenység, anyaság, vidámság, részegség és  zene istennője, Hnum, a termékenység kosfejű istene vagy a "teremtő" Ámon, a levegő és a Nap istene.

A Líbiai-sivatagban lévő 173 ezer hektár területű Fajjúm Egyiptom legfontosabb oázisa. A terület a felső paleolitikumtól lakott, jelentősége a XII. dinasztia korától (Kr.e. XX-XVIII. század) nőtt meg, amikor Iti-Taui néven új főváros épült az oázis bejáratánál, és a Középbirodalom egyik legjelentősebb uralkodója, III. Amenemhat fáraó által kezdeményezett földmunkáknak köszönhetően megnőtt a megművelhető földterület. A dinasztia több uralkodója építette ide piramisát. A terület legfontosabb istene Szobek, akinek kultuszához krokodiltemetők kapcsolódnak.