A hadjáratban 1812 őszén 600 ezer francia katona közel egy hónapon át fosztogatta Moszkvát, illetve azt, ami belőle az orosz sereg ideiglenes visszavonulása után megmaradt: a Kremlt, a templomokat és a polgárok lakásait. Amikor Napóleon októberben parancsot adott a visszavonulásra, minden katona vitt magával legalább 10 kilogrammnyi kincset, ezüstöt, aranyat, ékszert, ikonokat. A közös zsákmánnyal 200 szekeret raktak meg, így indultak el a Régi Szmolenszki úton hazafelé.

Amikor utolérte a francia sereget az orosz tél, a katonák éheztek, fáztak, és sokan eldobálták a nehéz kincseket. Ezekből a néhány kilogrammos csomagokból rendszeresen találnak azóta is a kincskeresők az út bizonyos szakaszain. A 200 szekér, mint a kortárs forrásokból tudható, sosem érkezett meg Franciaországba.

A lap korábban, már a hatvanas években is hirdetett akciót a 200 szekérnyi arany megkeresésére. Akkor egy tóra esett a gyanú, de ott több mint 20 évnyi kutatás sem vezetett sikerre.

Alekszandr Szerjogin történész, egy, a napóleoni kincsek keresésére alakult szervezet vezetője most felkereste a Komoszomolszkaja Pravda szerkesztőségét, ahol elmondta: felkereste őket egy Párizsban élő orosz matematikus, aki hobbiból kutatta a témában a francia levéltárakat. Munkája során akadt egy furcsa metszetre. A kép egy Napóleon közvetlen környezetébe tartozó főnemest ábrázol, aki egyéb iratok szerint a kincsek szállításáért felelt. Az alkotó, egy akkori udvari festő azonban szembeötlő hibákkal ábrázolta a főurat, háromszögletű kalapját szokatlan módon a földre helyezte. A matematikus alapos tanulmányozás után arra jutott, hogy a metszet tulajdonképpen térkép: a háttérben ábrázolt tájból és a csillagok állásából ki lehet számolni, hol a kincs, amelynek pontos helyét a kalapon lévő kokárda jelzi.

Szerjogin a konkrét helyet persze nem nevezte meg, és nem mutatta meg a metszetet sem, mivel a hely felismerhető, ha valaki tudja, mit keressen rajta. Annyit azonban elmondott, hogy az Oroszországban, Moszkvától 300 kilométerre található, nem messze a Szmolenszki úttól Kaluga közelében.

A kutató úgy véli, nem a szekereket ásták el, csak a szállítmányukat, és állítja, hogy találtak is már darabokat az utóbb elégetett szekerekből, valamint lócsontokat, és számos apróbb olyan tárgyat, amelyek bizonyítják, hogy jártak ott a franciák.

Az ásatásokat június 12-én, a napóleoni támadás évfordulóján akarják megkezdeni, ehhez már kértek is segítséget a helyi önkormányzatoktól a terület lezárásához és őrzéséhez.