Osztrák régészek 1975 óta végeznek a helyszínen feltárásokat. Mint Irene Müller, az expedíció vezetője elmondta, a mostani geofizikai felmérésekkel az egykori város kiterjedését kívánták meghatározni. A felmérés és az ásatások során eddig 2,6 négyzetkilométeres területet vizsgáltak át.

Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára közleményében azt emelte ki, hogy a geofizikai módszer a legoptimálisabb eljárás az egykori település határainak megállapítására. A Nílus deltavidéke ugyanis igen sűrűn lakott. Itt lényegesen bonyolultabb régészeti feltárásokat végezni, mint Dél-Egyiptom sivatagos, gyéren lakott vidékein, ahonnan a sokkal híresebb temetkezések és templomok kerültek napvilágra. "Kizárólag ez a modern eljárás tette lehetővé egy ekkora terület egyidejű feltérképezését" – hangsúlyozta Záhi Havvász.

A geofizikai felmérések igen részletes képet vázoltak fel az ókori Avarisz szerkezetéről, a felvételeken több építmény - házak, utcák, templomok, temetők és paloták rajzolódnak ki. A szakembereknek sikerült meghatározniuk a kikötői negyed valószínű helyét is. A felvételeken különböző méretű gödrök sorozata is látszik, ám ezek rendeltetését eddig nem sikerült a régészeknek megfejteniük.

A Középbirodalom kezdetén épült a Nílus-delta északkeleti részén egy nagy, sakktáblaszerűen elrendezett település. A házak körülbelül 27 négyzetméter alapterületűek voltak, ennek alapján arra lehet következtetni, hogy a társadalom alacsonyabb rétegei lakhattak e helyen, de csak rövid ideig. A XIII. dinasztia elején Észak-Palesztinából érkező bevándorlók telepedtek le a városban, melynek következtében a település fontos kereskedelmi központtá fejlődött.

Az Egyiptomba a XVII. században betörő hükszoszok a Nílus deltájában vetették meg lábukat: a fallal körülvett várost Szalitisz hükszosz uralkodó építtette ki és tette birodalma központjává az időszámításunk előtti XVII. század második felében.

I.e. 1550 körül a XVII. dinasztia thébai királyi foglalták el Avariszt, ami a hükszosz uralom végét jelentette, a város mégis jelentős központ maradt. A XVIII. dinasztia kezdeti időszakában új palotákat emeltek a városban, melyeket részben minószi falfestményekkel díszítettek. A ramesszida korban, az Újbirodalom idején, a II. Ramszesz által alapított új főváros, Per-Ramszesz déli része települt Avarisz romjaira.