A sírban egy erős izomzatú, 170 centiméter magas férfi aludta örök álmát, aki harmincas évei végén, negyvenes évei elején hunyt el – Írja az Independent. A feltárásokat irányító Scott Hamilton professzor szerint a sírból ítélve magas rangú személyről lehetett szó. Csontjait vörös okker színezi, valószínűleg a temetés előtt díszítették a festékanyaggal tetemét.

A férfi az egyiptomi piramisépítők kortársa volt, ám a Nagy Pisztráng tó környékén, ahol télen a hőmérséklet akár mínusz 30 Celsius-fokig is lehűl, az élet egész más lehetett, mint a Nílus-parti birodalomban.

"A lakosság alkalmazkodott a mostoha körülményekhez, ahhoz, hogy az északi erdőségek csupán tavasztól őszig biztosították az élelmet, és fel kellett készülniük a szűkös téli hónapokra" – magyarázta Scott Hamilton. Az elhunyt csontozatának izotópvizsgálatakor kiderült, hogy étrendje bővelkedett halban, de fogyasztott rénszarvashúst is.

"Az északi sarkkör közelében élő törzseknek, hogy létfenntartásukat biztosítsák, nagy távolságokat kellett megtenniük, életmódjuk az évszakokhoz igazodott. Ismerték az állatok szokásait, vonulási útvonalait, és követték őket" – hangsúlyozta a tudós.

A kanadai őslakosok évezredeken át megőrizték ezt a szezonális életformát, amelyet az európai telepesek érkezése a XVII. században sem változtatott meg.