IV. Henrik (1553-1610) Franciaország első Bourbon uralkodója, a Napkirály, XIV. Lajos nagyapja volt. Az egyik legnépszerűbb francia király békét teremtett a katolikusok és a protestánsok között, csökkentette az államadósságot, megduplázta a bevételeket, és megteremtette a költségvetési egyensúlyt. Uralkodása alatt épültek fel az olyan emblematikus párizsi létesítmények, mint a francia főváros legrégebbi és legszebb tere, a Place de Vosges, vagy az Új Híd, azaz a Pont Neuf.

Népszerűsége ellenére egy fanatikus katolikus szerzetes, François Ravaillac végzett vele. A párizsi Saint-Denis székesegyházban helyezték végső nyugalomra, amely a középkortól egészen a francia forradalomig a francia királyok temetkezési helye volt.

A francia forradalom idején, 1793-ban az uralkodói sírokat felforgatták, IV. Henrik fejét levágták, és elrabolták. A bebalzsamozott testrész egy magángyűjteményből került elő.

A fejet 19 igazságügyi orvosi szakértő Philippe Charlier-vel az élen úgy vizsgálta meg, mintha friss bűnügyi esetről lenne szó. A radiokarbonos kormeghatározás tanúsága szerint a fej a XVII. századból származik. Amikor az arcvonásait elemezték, megtalálták mindazokat a jellegzetességeket, amelyek az uralkodói portrékon láthatók, beleértve a jobb orrlyuka feletti sötét sebhelyet.

A vizsgálatok során megtalálták a gyógyult csonttörést is - a sérülés bal oldalt, a felső állkapocs fölött, egy 1594-es merénylet során keletkezett.

A szakértők elemezték a balzsamozáskor alkalmazott anyagokat, majd összehasonlították az eredményeket a boncolásról szóló beszámolóval, amelyben a királyi kirurgus részletesen felsorolta, hogy mit használtak a szövetek tartósítására. A kutatók elvégezték a digitális arcrekonstrukciót is, valamint a fejet CT-vizsgálatnak vetették alá, amely kimutatta, hogy a koponya összeillik IV. Henrik összes ismert portréjával és halotti maszkjával.

A tervek szerint az uralkodó fejét jövőre újratemetik a Saint-Denis székesegyházban.