Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és oktatási Szervezete, az UNESCO kizártnak tartja, hogy a másfél ezer éves szobrok teljes rekonstruálása megtörténjen - mondta Michael Jansen német archeológus, építészettörténész, aki az UNESCO felkérésére évek óta Bamijánban tevékenykedik.

A két Buddha-szobor rekonstruálásáról régóta vita folyik, a bamijáni szobrok töredékeit konzerváló és felmérő szakértők a múlt héten gyűltek össze, hogy tanácskozzanak a 38, illetve 55 méteres szobrok sorsáról. Az egyeztetésen az a döntés született, hogy nem kerül sor teljes rekonstrukcióra.

Bár a Müncheni Egyetem részéről elhangzottak a teljes restaurálást lehetségesnek tartó vélemények, Jansen szerint ezek nincsenek összhangban a szakértői kör véleményével. A délnémet város egyeteme egyébiránt szintén képviselteti magát a munkacsoportban.

A két óriási Buddha-szobor darabjait a Bamiján-völgyben létesített ideiglenes raktárakban tárolják. Ez azonban csak néhány évig tarthat, mivel a bamijáni homokkő igen porózus, könnyen szétporlik. A kisebbik szobor darabjait szerves szilikont alkalmazó eljárással ragasztanák össze, ez jobban megfelelne a térség időjárási viszonyainak, mint a hagyományos műgyantás technológia.

Bamiján a középkori Selyemút mentén, a mai Afganisztán középső térségében, Kabultól 260 kilométerre északnyugatra található. Fénykorában fontos buddhista központ volt, ahol szerzetesek ezrei éltek míg a 10. században az iszlám hódítás el nem érte a szent helyet. A kisebbik Buddha-szobrot 544 és 595, a nagyobbikat 591 és 644 között faragták ki a sziklafalban.

Afganisztán egykori tálib vezetése az iszlám hit fanatikus, szélsőséges értelmezésén alapuló elveire hivatkozva lerombolandó bálványnak minősített minden szobrot, és a nemzetközi tiltakozást semmibe véve az egyedülálló bamijáni Buddháknak sem kegyelmezett.