A Moszkvában rendezett kiállításon 111, a titkosítás alól nemrég felszabadított dokumentum látható, melyekben Lenin családtagjai írják meg: egyik ősük vélhetően ukrajnai zsidó családból származott.
Lenin származásáról és egyebek mellett életének utolsó szakaszáról tár érdekes dokumentumokat a közönség elé egy kiállítás, amely a napokban nyílt meg a moszkvai Vörös téren lévő Történelmi Múzeumban.
A kiállított dokumentumok között szerepel egy levél, amely alátámasztja a hosszú ideje forgalomban lévő híreszteléseket, miszerint Lenin zsidó származású volt. Ez a jelentős antiszemita hagyományokkal bíró Oroszországban, ahol ma is sokan tisztelik az 1917-es forradalom vezérét, komoly megbélyegzést jelenthet.
A levelet Anna Uljanova, Lenin legidősebb nővére írta Sztálinnak, és az áll benne, hogy anyai nagyapjuk ukrajnai zsidó volt, aki azért tért át a keresztény hitre, hogy tanulhasson, továbbá hogy elkerülhesse a zsidók számára kötelező letelepedési helyet előíró rendelet hatályát.
"Szegény zsidó családból származott (a nagyapa), keresztlevele szerint a zsitomiri Mozesz Blank fia volt" - írta Uljanova az 1924-ben elhunyt Lenin helyére lépő Sztálinnak 1932-ben. Lenin nővére levelében rámutatott: "Vlagyimir Iljics mindig nagy véleménnyel volt a zsidókról, és sajnálom, hogy családunk eredete - amelyet mindig gyanítottam - nem vált ismertté életében".
Lenin nővére arra kérte Sztálint, hogy tegye közzé a Lenin származásáról szóló adatokat, és ezzel lépjen fel az antiszemitizmus terjedése ellen. Sztálin azonban nem vett tudomást a javaslatról, és utasította Uljanovát, hogy tartsa titokban ezeket az adatokat.
Lenin Uljanov néven született 1870-ben, és kizárólag orosznak vallotta magát, a Lenin vezetéknevet pedig csak 1901-ben, szibériai száműzetése idején vette fel. Hivatalos életrajzában, amelyet unokahúga,
írt, csak orosz, német és svéd gyökereit említik.
A cári Oroszroszágban a zsidók csak egyes vidékeken lakhattak, és ezek a mai Litvánia, Fehéroroszország, Lengyelország, Moldova és Ukrajna területén voltak. A dühöngő antiszemitizmus miatt sok zsidó csatlakozott a bolsevik mozgalomhoz, és néhányan az 1917-es forradalom után a hatalomra jutó kommunista párt vezetői közé is bekerültek.
Lenin életében ugyan kapott némi támogatást a zsidó kultúra, de ez véget ért a harmincas évek elején, amikor Sztálin antiszemita tisztogatásokat rendezett a kommunisták körében, és azt tervezte, hogy a Szovjetunióból minden zsidót a kínai határra, a későbbi Birobidzsánba telepít.
A kiállításon bemutatnak egy olyan levelet is, amely arról tanúskodik, hogy Lenin az 1922-ben elszenvedett szélütése nyomán olyan rossz állapotban volt, hogy megkérte Sztálint: hozzon neki mérget.
"Nem véletlenül választotta erre Sztálint: tudta, hogy szilárd talajon álló bolsevik, akiben nincs semmiféle szentimentalizmus. Ki más merné kioltani Lenin életét?" -írta Marija Uljanova, Lenin legifjabb húga 1922-ben.