Közel-Keletről származó emberek éltek a dél-franciaországi Aveyron megyében az időszámítás előtti IV. évezredben francia tudósok szerint, akik genetikai bizonyítékot találtak a neolitikum korának népvándorlására.

A kutatók a csiszolt kőkorszakban élt emberek maradványaiból vett DNS-minták alapján jutottak erre a következtetésre, amelyet egy szerdán megjelent amerikai folyóiratban ismertettek. Az aveyroni Treilles barlangjaiban talált koponyák fogaiból származó DNS-minta elemzése kimutatta, hogy az ott eltemetett emberek többsége egy és ugyanazon őstől származott, aki a Közel-Keletről, feltehetően Anatóliából érkezett - közölte Francis Duranthon, a toulouse-i Természettudományi Múzeum igazgatója.

A treilles-i temetkezési helyet az 1930-as években fedezték fel: legalább 149 (63 gyermek és fiatal, valamint 86 felnőtt) ötezer éves maradványai nyugszanak itt. A temetkezések egy-két évszázadon át zajlottak. Huszonnégy ember fogain elvégzett genetikai vizsgálatok segítségével 22 férfit/fiút azonosítottak, akik közül hárman igen közeli rokonok voltak, tizenhatan pedig apai ágon voltak rokonok. A tudósok ebből arra következtettek, hogy egy klánról lehet szó.

"A Közel-Keletről származó, a neolitikum elején itt élt népességről beszélhetünk" - hangsúlyozta a DNS-vizsgálatot elvégző Eric Crubézy és Marie Lacan. A férfiak közel-keleti származásának felfedezése megerősíti, hogy "mennyire jelentős volt népvándorlás a csiszolt kőkorszakban a Földközi-tenger partjai mentén - fejtette ki a munkálatokat irányító Duranthon. - Eddig is voltak olyan tárgyi bizonyítékok, például kerámiák, amelyek alapján feltételezhettük, hogy népvándorlás zajlott ebben a korszakban. Itt azonban már genetikai bizonyítékok állnak a rendelkezésünkre közel ötezer éves genomokkal."

A treilles-i férfiak idegen származását a tej emésztéséhez szükséges gén hiánya is megerősíti. A térségben az adott időben élők ugyanis képesek voltak tej fogyasztására.

Crubézy elemzéséhez elsőként alkalmazta az i.e. 3500 előttről származó csontok sejtmagjában lévő DNS-molekulák génmarkereit. Ezek segítségével meg lehet állapítani egy egyed apai és anyai vérvonalát, míg az eddig használt módszer, a mitokondriumban (energia előállításában és raktározásában szerepet játszó sejtszervecske) lévő DNS vizsgálata csak az anyai ágon történő leszármazással kapcsolatban nyújtott utalásokat.