Az ásatások során több száz koponyát tártak fel London föld alatti folyója, a Walbrook mentén. A koponyák többsége fiatal férfiaké volt. Dominic Perring, a University College London régészeti központjának igazgatója szerint az elhunytak Boudicca lázadó icenus királynő törzsének tagjai lehettek, akiket Londiniumba hoztak, hogy megépítsék az új katonai erődöt.

A British Archaeology szaklap decemberi számában publikált tanulmányában Dominic Perring arra utal, hogy némely koponyáról lefejtették az izomzatot. Ebből a régész arra következtet, hogy a rabszolgákat a munkálatok befejezése után kivégezték. Elmélete további bizonyítékaként értékeli Dominic Perring, hogy a gerendákat helyi famegmunkálási eljárásokat készítették elő, ellentétben a birodalomszerte a római ácsok által alkalmazott módszerektől. A régész szerint ez újabb érv a kényszermunka-elmélet alátámasztására.

Az a tény, hogy London újjáépítése során nem emeltek templomokat vagy a kereskedelmi és pénzügyi tevékenység lebonyolítására szolgáló bazilikát, bizonyítja, hogy London közvetlen katonai irányítás alatt állt. Ez volt az a parancsnoki központ, ahonnan a római hatalmat gyakorolták Britanniában.

Az icenus vagy icén egy brit törzs volt, ami a mai Norfolk területén élt az időszámításunk előtti 1. - időszámításunk szerinti 1. században. Fővárosaik Cambotium (mai Cambridge) és Venta (mai Caistor) voltak. Időszámításunk szerint 60-ban Boudica királynő vezetése alatt fellázadtak a rómaiak zsarnoksága ellen, elfoglalták Camudolumot (mai Colchester), elpusztították Verulamiumot (St. Albans), felégették Londiniumot  (Londont) 70-80 ezer embert megölve. Miután Suetonius Paulinus leverte a felkelést, Boudicca 61-ben öngyilkos lett.