– Mi a különbség a sellő és az anyós között?
– A sellő csak félig állat.

Egy 3500 éves tábla szerint ehhez hasonló vicceket meséltek az ókori Babilóniában, csak az akkori humoron még annyira sem lehet nevetni, mint a fenti béna poénon – ez a tanulsága annak a cikknek, amit egy izraeli és egy német régész közölt az Iraq című lapban.

Hat elveszett poén

Nathan Wasserman, a jeruzsálemi Héber Egyetem archeológus professzora és Michael Streck, a Lipcsei Egyetem ókori kelettel foglalkozó intézetének szakértője egy másolatból készítette el a táblán levő viccek fordítását, a tábla holléte ugyanis nem ismert. A leletet még 1976-ban találták, akkor a Bagdadi Múzeumban helyezték el, és egy J. J. van Dijk nevű kutató akkor másolatot készített róla, amit publikált is – Wassermann és Streck ez alapján dolgozott.

1976 óta három háború volt Irakban, és a múzeum nem vészelte át az évtizedeket: 2003-ban kifosztották az intézményt, és nem tudni, hogy a tábla hova került. Wassermanék nem tudták kideríteni, ennek ellenére az sem kizárt, hogy még mindig a múzeumban van valahol, mert egy külsejét tekintve teljesen jellegtelen tábláról van szó – mondta el a kutató a LiveScience-nek.

A táblán akkád ékírással rótt szöveg található – ez a nyelv időszámításunk előtt 1500 környékén gyakori volt Babilóniában és más közel-keleti királyságokban. Wasserman szerint ugyanakkor az ékírásos emlékek között igen ritkák a tréfás találós kérdések – márpedig az említett tábla hat, találós kérdés formájában megfogalmazott korabeli viccet ír le. A tábla szövege töredezett, és valószínúleg egy gyakorlatlan személy írta, talán  egy diák. A tudósok egyelőre nem tudják, eredetileg honnan származhat a tábla, ám írója Dél-Mezopotámiában, a Perzsa-öböl közelében élhetett. Wassermanék cikkükben felhívják a figyelmet arra, hogy a fordítás több ponton bizonytalan, az akkád nyelvben ugyanis vannak olyan szavak, amelyek értelmét nem pontosan ismerjük.

Sző, fon, nem takács, pók – mi az?

A tábla találós kérdései ma már nem viccesek, sőt még a csattanókat is el kell magyaráztatni egy hozzáértővel, mert az ókoriak gondolkodása nagyon eltér a modern emberétől, nem is beszélve a metaforáikról. Hogy nem egyszerű fejtörőkről, hanem viccekről van szó, arra is leginkább a néhol pajzán témákból lehet következtetni. Aki fergeteges, térdcsapkodós röhögésre számít, az most csalódni fog, függetlenül attól, hogy egyébként a Sas-kabarétól vagy a legbüntetőbb szóviccektől húzódik mosolyra a szája. Az egyik 3500 éves vicc például magyarul nagyjából így hangzik:

Ha szemet vájt ki, nem halott ember végzete.
Ha torkot vágott el, a halott emberé.
(Ki ő?)
Válasz: a kormányzó

A találós kérdés Wasserman szerint arra utal, hogy a kormányzó bíróként működött Babilóniában, ő döntötte el, hogy melyik bűnöző kapjon enyhébb büntetést (mint a megvakítás), és hogy kit kell kivégezni. A kutató a cikkben leírja, hogy más akkád szövegekben is előfordul, hogy emberek kritizálják vezetőiket, a fenti tehát valószínűleg egy politikai vicc, amire akár szó szerint is illik az „akasztófahumor” jelző. De a táblán van könnyedebb tréfa is:

A szádban és a fogadban van,
Folyton figyel téged,
Urad mérőedénye.
(Mi az?)
Válasz: a sör

Ez az egyik legrejtélyesebb vicc a táblán, és az sem segít sokat, hogy az első sor végén van egy kis fordítási bizonytalanság, és fog helyett vizelet is szóba jöhet. A folyton figyelés esetleg a sörben levő buborékokra utal, amelyek talán figyelő szemekre emlékeztették a babilóniai szerzőt. Szintén elég rejtélyes a következő:

A meggyalázott lány nem lett terhes.
A szűz lány terhes lett.
(Mi az?)
A megfejtés: Segédcsapatok.

Wasserman elismeri, hogy ennek a viccnek az értelmezése kifogott rajta. A segédcsapatok tagjai mindenesetre a hadseregben megbízhatatlan és átlagon aluli harcosoknak számítottak, akik gyakran elmenekültek a csatából.

A legősibb anyázás

Akad azért olyan találós kérdés is, aminek a metaforáit egy kis gondolkodással meg lehet fejteni:

A torony magas,
Magas, ennek ellenére mégsincs árnyéka.
(Mi ez?)
Válasz: a napfény.

Ha egy felhőből előtörő napfénypászmára gondolunk, máris értjük a szöveget: a napfény magasról, toronyként tűz le, és mivel fényből áll, nincs árnyéka. Nehezebben értelmezhető a tábla utolsó teljes poénja, az első sor fordítása ráadásul itt sem biztos:

Olyan, mint a hal a halastóban.
Olyan, mint a király előtt álló katonák.
(Mi az?)
Válasz: Egy törött íj.

A három életkép közös tulajdonsága, és valószínűleg a vicc poénja is az, hogy mindhárom említett dolog haszontalan. A halastóban levő hal mit sem ér, ha nem az asztalunkon várja, hogy megegyük, a király katonái is haszontalanok, ha nem csatában harcolnak a királyért, egy törött íj pedig végképp nem jó semmire (ezt a fegyvert háborúban és vadászatokon is gyakran használták Babilóniában). A fentieken kívül még egy töredékes vicc található a táblán, amiből a kutatók ennyit dekódoltak:

...anyádról,
az által, aki hál vele
(Ki/Mi az?)

A hatodik vicc tehát egy kiadós anyázás, és a töredékből is látszik, hogy nem a legkifinomultabb humort erősíti. De ez nem meglepő annak fényében, hogy a világ legrégebbi ismert vicce fingós poén. 3900 éve a sumérok röhögtek ezen:

Mi az, ami időtlen idők óta nem történt meg?
Fiatal nő nem szellentett a férje ölébe.

Erre mondják, hogy régi viccnek szaga van.