Évtizedeken át gyermeksíroknak hitték őket, de kiderült, fiatal férfiak koponyáit rejtik a 4. századi németországi sírok. A Krefeld közelében lévő temetkezési helyen Margareta Siepen kutató fedezte fel, hogy a sírokba csupán fejeket temettek. A tudós csúcstechnikával, éveken át dolgozott a területen.

A római-frank temetkezési helyen mintegy 6500 sír található. Az Alpoktól északra ez a legnagyobb felderített sírmező, de még mindig titkokat rejteget. Összesen hat különböző helyen találtak koponyasírokat, amelyek némelyike nem nagyobb, mint negyvenszer kilencven centiméter – mondta el Siepen hétfőn.

A csontok a homokos talajban elporladtak, és sírmellékleteket sem találtak. Csak a holtak fogazata maradt meg, ezeket az amszterdami patológiai intézetben vizsgálták. Kiderült: 17 és 25 év közötti férfiak fogairól van szó. Ilyen késő antik temetkezési szokáshoz hasonlót eddig Siepen még nem talált. A tudós kizárja, hogy lefejezett bűnözőkről van szó, hiszen őket nem temethették volna sírkertbe. Ugyanakkor olyan fejkultuszra, mint például a keltáknál, nincsenek utalások a régióban.

Siepen elmélete szerint ezek a fiatal férfiak nem az adott területen hunytak el. „Talán katonák voltak, akik valahol máshol vesztették életüket" – véli a kutató. A további fejleményeket a fogak zománcának izotópiás vizsgálataitól várják, abból ugyanis kiderülhet, hol nőttek fel ezek az emberek.

Támpontot jelenthet Varus római hadvezér esete, aki időszámításunk szerint 9-ben a teutoburgi erdőnél a germánok által a seregére mért megsemmisítő csapás után öngyilkos lett. Fejét kerülőúton vitték Rómába, ahol a családi sírba temették. A császárok és a csatában elesett tisztek testét egyébként a szokások szerint a helyszínen elégették, hamvaikat pedig urnákban vitték Rómába. Az egyszerű katonákat közös sírokba temették.