Huszonhárom, több mint 550 éves azték kőtáblára bukkantak régészek a mexikói fővárosban. A 40*50 centiméteres kőlapok 1440 és 1469 között készültek. A kőbe vésett képek Vitzilopocstlinak, a nap és a háború istenének születését ábrázolják, ezen kívül kígyók, harcosok és egyéb díszítések láthatóak rajtuk. A leletet a város központi temploma előtt találták, mely a helyi vallási élet legfontosabb centruma volt.

Mitológiájuk szerint Vitzilopocstli az azték főisten, aki teljes fegyverzetben pattant elő anyja méhéből, akárcsak a görög mitológiában Zeusz fejéből Pallasz Athéné. Az aztékok ennek az istennek áldozták a legtöbb embert: hitük szerint őt illette az áldozatok szíve és vére (a papok a még élő áldozatot mellkasából vágták ki a szíveket). Hernán Cortés spanyol konkvisztádor az azték birodalmat megdöntő expedíciójának több katonája is az áldozóoltárokon végezte.

Raul Barrera régész szerint a lelet azért bír nagy jelentőséggel, mert az azték birodalom fővárosában, Tenochtitlanban (a mai Mexikóvárosban) készítettek először ilyet.
A szürke és vörös köveket már 2011 végén megtalálták a mexikói katedrális közvetlen szomszédságában lévő Templo Mayor Museum bejáratánál. Később a tervek szerint üvegpadló alatt csodálhatják meg őket a látogatók – közölte a Nemzeti Antropológiai és Történelmi Intézet (INAH).