Német művészettörténészek szerint inkább történelmi dokumentációs, semmint képzőművészeti értéke van azoknak a festményeknek, amelyek egy cseh történész szerint Adolf Hitler egykori magángyűjteményéhez tartoztak.

Jirí Kuchar többéves kutatása során 16 festményre bukkant Csehországban, amelyek a náci vezér egykori képzőművészeti magánygyűjteményének részét képezték. Hét alkotást a Prágától 50 kilométerre északra fekvő Doksany falu zárdájában talált meg. Szakértők becslése szerint a hét kép értéke mindössze kétmillió euró.

Kuchar szerdán azt nyilatkozta, hogy Hitler 1942-43-ban vette meg a 16 festményt a Münchenben 1937 és 1944 között évente megrendezésre kerülő Nagy Német Képzőművészeti Kiállításon. Német festők képeiről van szó, többek közt Franz Eichhorst, Hitler kedvenc festőjének Sztálingrádi emlékek című alkotása, amely sebesült német katonákat ábrázol egy lövészárokban. A többi festmény Paul Herrmann, Sepp Hilz, Friedrich W. Kalb, Oskar Östreicher, Edmund Steppes és Armin Reumann alkotása.

Inkább történelmi értéke van

A Müncheni Művészettörténeti Intézet szakértői szerint a gyűjtemény alacsony értékű, inkább történelmi dokumentumként van értéke, nem művészettörténeti kincsként. A gyűjtemény mintegy ötezer alkotást foglalt magában, és egykoron Linzi gyűjtemény néven emlegették, mivel Hitler az ausztriai Linzbe tervezett Führer-múzeumban akarta elhelyezni azokat.

A magángyűjtemény darabjait, kortárs német festők több mint 70 alkotását a II. világháború alatt két további művészeti kollekcióval (Fritz Mannheimer német bankár és a Rothschild-család gyűjteményével) együtt a dél-csehországi Vyssi Brod kolostorában őrizték. A Mannheimer-gyűjteményt 1941-ben, a Rothschild családét 1938-ban foglalták le a nácik. A háború után az amerikai katonák a két gyűjteményt Münchenbe vitték. A kortárs német gyűjteményt is el akarták szállítani, de az végül a kolostorban maradt.