A napokban megszületett az első olyan hatósági döntés, amely nyilvántartott régészeti lelőhely államigazgatási segédlettel végrehajtott pusztítását eredményezi – írja a Magyar Régész Szövetség sajtóközleményében. A szervezet szerint a határozat elősegíti kulturális örökségünk törvényileg támogatott veszélyeztetését, és ezzel bekövetkezett az a helyzet, amit az örökségvédelmi szakmai szervezetek tavaly év végén előre jeleztek.
Mint azt korábban megírtuk, a Magyar Régész Szövetség (MRSZ) és más szakmai szervezetek tavaly novemberben komoly kritikát fogalmaztak meg a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény életbelépett módosításai ellen.
A 47-es számú főút Békéscsaba és Mezőberény közötti szakaszának megerősítéséhez kapcsolódó régészeti feltárások ügyében 2012. március 7-én olyan határozatot hozott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), hogy az útépítés által érintett hat régészeti lelőhely közül csupán kettőt kell feltárni, másik két lelőhelyet régészeti céllal fednek be, a maradékkal pedig gyakorlatilag nem kell foglalkozni, azok pusztulásra vannak ítélve.
A Magyar Régész Szövetség közleménye szerint az elfedésre ítélt lelőhelyek helyzete sem reményteli, mert a kivitelezés a felső humusztakaró eltávolítása nélkül nem lehetséges, így az ebben a rétegben található régészeti jelenségek elpusztulnak. Ráadásul az út építése és használata során az alatta lévő régészeti objektumokat olyan mértékű terhelés éri, amely a leletek károsodásához vezethet. Így az elvileg a régészeti emlékek megóvását célzó elfedés éppen ellenkező eredménnyel jár.
A pusztulásra ítélt két lelőhely közül az egyik egy nagy kiterjedésű, késő avar kori település, amelynek jelentőségét a próbafeltárások egyértelműen igazolták. A KÖH határozatának értelmében a leletek régészeti dokumentálásra nem lesz lehetőség.
Az MRSZ úgy tudja, hogy az útépítés kivitelezője ezen a héten megkezdi a munkát azon két régészeti lelőhelyen, amelyek területén semmilyen örökségvédelmi intézkedést nem írt elő a KÖH. A munkafolyamatok elvégzésével a kulturális értékmentés lehetőségére nem marad mód. Az MRSZ azt is kifogásolja, hogy a 2011-es szabályozás alapján rendelkezésre álló pénz, illetve a feltárás tényleges költsége között több tízmillió forintos eltérés van, és a hiányzó összeget a feltárásra jogosul Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága minden bizonnyal nem tudja kipótolni.