Clinch Smith barátom javasolta, hogy menjünk a tat felé, de utunkat állta egy hatalmas tömeg, amely az alsóbb fedélzetekről áramlott fel. Nők és férfiak is voltak a tömegben, valószínűleg azok az utasok, akik addig a fedélzetközbe voltak zárva. De még ezek között az emberek között sem volt nyoma hisztérikus sírásnak, pániknak.
Archibald Gracie ezredes, túlélő
Száz éve, 1912 április 15-én történt minden idők leghíresebb hajókatasztrófája, a Titanic elsüllyedése. Az évfordulón kövesse az Indexszel percről percre az utolsó napot és a tragikus eseményeket, ismerje meg a hajót, amely az emberi nagyravágyás és elbizakodottság szinonimája lett!
Akkoriban egy olyan luxushajón, mint a Titanic, egy stewardra nyolc-tíz kabin jutott, így név szerint ismerték az utasokat. Főleg az elsőorszályon.
Sokan az értékmegőrzőhöz futnak, hogy megszerezzék a széfekből értékeiket. Néhány visszaemlékezés:
Adolf Dyker kis zacskót adott át a feleségének, két aranyóra, két gyémántgyűrű, egy zafír nyaklánc és kétszáz svéd korona volt benn. (A férfi nem élte túl a katasztrófát, a felesége igen.)
Stuart Collett másodosztályú utas, fiatal teológushallgató csak a Bibliáját vitte magával. (Túlélte a tragédiát.)
Norman Campbell Chamber iránytűt és pisztolyt vágott zsebre. (Túlélte.)
A harmadosztályon zavaros a helyzet, az egyedülálló férfiakat és nőket a hajó két végébe szállásolták el. A férfiak nőismerőseik keresésére indultak.
A huszonhat éves Olaus Abelseth Dél-Dakotába tartott, egy farmra. Egy régi barátja az ő gondjaira bízta tizenhat éves leányát, kísérje el Minneapolisba. Abelseth félúton találkozott a lánnyal. Aztán sógorával, unokatestvérével és még egy lánnyal felkapaszkodtak a meredek fedélzeti lépcsőn a hátsó emeletfedélzetre, a hajótat végébe. Túlélték a katasztrófát.
Nagy a tolongás a fedélzeten, de egyelőre mindenki a saját osztályának megfelelő fedélzetre megy. Az első osztályon utazó utasok a hajó középső részére mentek, a másodosztályon utazók kissé a tat felé, a harmadosztályú utasok a hajó végén tolonganak.
Sokan mulatságosnak tartják egymáson a mentőmellényt, viccelődnek ezzel.
A Leyland Line társaság Californian nevű hajója csak néhány mérföldre hajózik a Titanictól, de éjszakára megáll, mert a kapitány tart a jéghegyektől. A rádiós kikapcsolja a távírót, ezért nem veszi a vészjelzéseket. Hogy a hajón látták-e a Titanic távoli rakétáit, és ha igen, miért nem siettek a Titanic segítségére, mai napig vitatott.
A kapitány elrendeli, hogy először a nők és a gyerekek szálljanak a mentőcsónakokba. A hajó jobb oldalán Lightoller másodtiszt, a bal oldalán Murdoch elsőtiszt a rangidős, ők engedik be a csónakba az embereket.
A Carpathia észleli a segélyhívást és elindul a Titanic felé. Négy órányira vannak.
Wallace Henry Hartley karmester összeszedi zenészeit és a Titanic zenekara elkezd játszani az első osztályon, később a csónakfedélzeten folytatják a zenélést. A zenekar jó zenészekből áll, a White Star Line megszerezte a Cunard Line-hoz tartozó Mauretania karmesterét, Hartleyt, a Carpathia zongoristáját, Theodore Braileyt is elcsalták, valamint Roger Bricoux csellistát. A bőgős Fred Clark volt, az első hegedűs Jock Hume. Gyors ütemű, vidám zenéket játszottak aznap este. Egyikük sem élte túl a Titanic pusztulását.
Lightoller másodtiszt a hatsó csónaknál állva elkiálltja magát, hogy a nők és a gyerekek szálljanak be. Egyelőre azonban nincs tolongás. Sokan azt gondolják, hogy a hajón nagyobb biztonságban vannak, mint a törékeny csónakban.
A Frankfurt hajó megint bejelentkezik, ők is elindulnak a helyszínre.
Az Uppsalai Egyetem kutatói az évfordulóra jelentették meg 18 hajókatasztrófa tanulmányozása alapján készült cikküket. Ebben azt állítják, hogy a nőknek és gyerekeknek jóval kisebb az esélyük a túlélésre, mint a férfiaknak és a legénységnek. A 18 vizsgált eset 1982 és 2011 között történt, ezekben a katasztrófákban összesen 15 ezer utas járt szerencsétlenül. A Titanic esete a kutatók szerint kivétel.
Eddig a CQD jelzést adták le, Phillips rádiós a kapitány javaslatára a mostanában terjedő SOS jelzést is leadja.
Az első mentőcsónakot, a 7-es számút lebocsátják. Ide is alig akarnak beszállni, az utasok között van Dorothy Gibson filmsztár, anyja követi, majd rábeszélik esti bridzspartnereiket, William Slopert és Fred Sewardot, hogy szálljanak be. Többen vonakodva követik őket. A beszállást irányító Murdoch elsőtiszt nem vár tovább, vízre bocsátja a csónakot. 28-an vannak rajta pedig 65-en férnének el benne.
Fellövik az első segélykérő rakétát is a parancsnoki híd jobb oldaláról.
Az A fedélzet majdnem üres dohányzójában négy férfi nyugodtan ül egy asztal körül: Archie Butt, Clarence Moore, Frank Millet és Arthur Ryerson húzódott ide a csónakfedélzet zűrzavara elől. (Egyikük sem élte túl a katasztrófát.)
Jacques H. Futrelle újságíró, író és felesége a kabinjában ült, amikor a jéghegy nekiütközött a hajónak. Futrelle biztosította feleségét, hogy semmi komoly nem történt: „Valószínűleg csak egy pici jéghegy ütközött nekünk, de ez nem zavarja jobban a Titanicot, mintha egy gyufának ment volna neki.” (Az író nem volt a túlélők között, de a felesége igen.)
További két csónakot eresztenek le, az 5-ös és a 6-os számút, ez utóbbiban szintén csak 28-an ülnek. Molly Brown Denverből próbál eltávolodni a csónaktól, de két férfi beleteszi. A csónak ranngidős tisztje Robert Hitchens, aki a kormánynál volt az ütközés idején. Az 5-ös csónakba később ugrik be dr. Henry Frauenthal (felesége már a csónakban volt), olyan szerencsétlenül ugrik, hogy Mrs. Annie May Stengelre esik, akinek két bordája eltörik, és eszméletét veszti.
A férjem és a fiam a fedélzetre ment, hogy segítsen a tiszteknek. Ekkor láttam őket utoljára. Amikor a fedélzetre értem, egy csónakba tettek. Amikor eleveztünk a csónakkal, láttam, hogy egy tiszt főbe lőtte magát. Azt is láttam, hogy Smith kapitány a tengerbe ugrik.
Mrs. Eleanor Widener elsőosztályú utas
A 3-as mentőcsónak is vízen van. Mivel maradt még hely a csónakban és a környéken nem látnak több nőt és gyereket, a hajó rangidős tisztje megengedi, hogy férfiak is beszálljanak. Frederick O. Spedden csatlakozik fiához és feleségéhez, Howard B. Case viszont így sem hajlandó beszállni. A csónakban 32 utas és 11 fős személyzet menekül.
Az Őszi álom az angol keringőkirálynak is nevezett Archibald Joyce keringője, ami főként Angliában volt sikeres. Egyes források szerint ez volt a Titanic zenekarának utolsó dala a hajón. (A White Star Orchestra előadásában)
A 8-as mentőcsonakot is leeresztik 39 emberrel. Mrs. Ida Straus nem akar beülni a férje nélkül, erre a ragidős tiszt megengedné Isidor Strausnak, hogy beszálljon a csónakba a korára való tekintettel, de ő elutasítja ezt. A házaspárt nem lehet elválasztani, Mrs. Strauss odaadja ékszereit társalkodónőjének, Ellen Birdnek, majd a házaspár a fedélezeten lévő nyugágyon várja sorsát.
Vízen az 1-es mentócsónak, negyvenen férnének el, de csak 12-en ülnek rajta. A tömeg már korábban a tat felé tódul, mert a közelben lévő csónakokat mind leeresztették. Murdoch elsőtiszt hat fűtőt is a csónakba ültet azzal a felszólítással, hogy maradjanak a hajó közelében, hogy szükség esetén visszahívhassák a csónakot.
A víz eléri a hajó orrát, elfedi a Titanic feliratot.
A 9-es számú csónak is a vízen 56 emberrel. Nagyon sok férfi is van a csónakban, miután a nők nem tudnak átlépni a csónakhoz. Végül három férfit küldenek a nőknek segíteni, miután egy francia asszony majdnem a vízbe zuhan. A csónakban senkinek nincs kése, hogy elvágják a kötelet, de végül sikerült vízre ereszteni a csónakot.
Fellövik az utolsó jelzőrakétát is. Összesen nyolcat lőttek fel, helyi idő szerint 0 óra 45 perc és 1 óra 20 perc között, hétperces időközönként.
A 10-es mentőcsónakot is vízbe eresztik. Egy fekete ruhás nő a csónak és a hajó közé esik, amikor megpróbál beszállni. Kihalásszák a vízből, másodszorra már sikerül a csónakba lépnie.
Vízen a 11-es és 12-es mentőcsónak, utóbbiban 40-en ülnek. A 11-es csónak majdnem a vízbe borul, mert túl sokan ülnek benne, de végül sikerül megúszni a balesetet.
Pánik tör ki a Titanicon a mentőcsónakok mellett. Egyre többen próbálnak a csónakba ugrani a magasabban levő fedélzetekről. Férfiak is felszállnak, őket matrózok lökik ki a csónakokból, hogy helyet hagyjanak a nőknek és a gyerekeknek.
Vízben a 14-es mentőcsónak. Harold Godfrey Lowe ötödik tiszt a levegőbe lő, hogy elriassza azokat, akik a túltöltött 14-es csónakra akarnának felkapaszkodni.