Félmeztelen gladiátornőt ábrázolhat az a kétezer éves bronzszobrocska, amit a hamburgi iparművészeti múzeum gyűjteményében őriznek, állítja a granadai egyetem kutatója. Vizsgálatairól az International Journal of the History of Sport sporttudományi folyóirat legújabb számában közöl tanulmányt.
Amennyiben Alfonso Manas elmélete beigazolódik, ez lesz a második, gladiátornőt ábrázoló ókori műtárgy. Az első egy relief, amely Törökországban, az ókori Halikarnasszosz (mai Bodrum) feltárása során került napvilágra: két nő párharcát ábrázolja, a dombormű jelenleg a British Múzeum gyűjteményében található, olvasható a tanulmányt ismertető LiveScience tudományos hírportálon.
A női gladiátorok párviadalát Septimus Severus római császár tiltotta be időszámításunk szerint 200-ban, és az ókori szerzők műveiben is csupán néhány utalás történik rájuk.
A Hamburgban őrzött szobrocska egy, mindössze ágyékkötőt viselő, hosszú hajú nőt ábrázol, bal térdén kötéssel. Kezét a magasba emeli, amelyben Manas szerint a gladiátorok rövid, ívelt pengéjű vágókardját, a sicát tartja. „Ez a győztes gladiátorok szokásos tisztelgése a nézők előtt. A szobor tekintetét a földre, a legyőzött ellenfélre szegezi” – véli a spanyol kutató, hozzátéve, hogy a realisztikus ábrázolásból ítélve hús-vér személyt jelenít meg a szobor, egy olyan nőt, aki valóban harcolt.
Korábban a kutatók úgy vélték, hogy a szobrocska atlétanőt ábrázol, kezében sztrigilisszel. Ez a görög atléták által használt erősen ívelt, hosszúkás, peremes bronzkanál a meztelen testre felvitt felesleges olaj lekaparására szolgált. Manas szerint viszont kérdés, hogy miért emelné magasba a kaparókanalat az atléta, miközben kitartóan a földet bámulja? Ráadásul a római atlétanők sohasem léptek félmeztelenül a porondra, legalább egy bikiniszerű öltözéket vagy rövid tunikát viseltek, és legfeljebb fél mellük volt fedetlen. A gladiátorok ugyanakkor rabszolgák voltak, vagy a legalsóbb társadalmi osztályhoz tartoztak, így félmeztelen ábrázolásuk alacsony szociális státuszukat is demonstrálta.
Anna McCullough, az Ohiói Állami Egyetem professzora, aki korábban tanulmányt írt a gladiátornőkről, részben osztja spanyol kollégája véleményét. „Gesztusa sokkal inkább hasonlít egy győztes gladiátorra, mint a kaparókanalat használó atlétára” – fejtette ki. Rámutatott arra is, hogy a harcos nem visel sisakot, lábszár- vagy mellvértet. „Előfordulhat azonban, hogy az ókori művész a félmeztelen szoborral csupán azt kívánta kiemelni, hogy nő, és nem férfi gladiátorról van szó” – vetette fel McCullough.